A gyümölcsfajták szaporításának legelterjedtebb módja az oltás. Lényege, hogy a nemes fajta rügyeit vagy vesszőit úgy illesztjük össze az alannyal, hogy azok szövetei bizonyos idő múltán összeforrjanak. Az oltást tavasszal a vegetáció megindulása előtt, vagy közvetlenül utána végzünk. Az oltáshoz szükséges jól beérett oltóvesszőt egészséges fákról szedjük, lehetőleg lombhullás után, …
Bővebben »
A naspolya a múlt század közepén még ismert és népszerű volt Európa-szerte, és a régi kertészeti könyvekben őshonosként emlegették. A Kárpát-medencében az almához, körtéhez, birshez hasonlóan nagyon sok helyen előfordult a kertekben. Aztán valahogy kiment a divatból… Eredetileg Ázsiából – elsősorban Japánból és Kínából – került hozzánk. Délkelet-Európában, a Földközi-tenger …
Bővebben »
A jó tároló – hűtés nélküli – léghőmérséklete megközelítőleg állandó, 8–12 C között mozog. A hőmérsékletet szellőztetéssel és a nyílászárók szigetelésével bizonyos mértékben szabályozni tudjuk, és kifejezetten ügyeljünk arra, hogy a hőmérséklet ne süllyedjen a fagypont alá. A tároló levegője ne legyen száraz, mert a gyümölcsök hamar ráncosodnak, gyorsan apadnak. …
Bővebben »
A szőlő az intenzív növekedés időszakában napi 10-12 cm-t is növekedhet. Június közepéig hajtásrendszerének mintegy 60%-a kifejlődik, így nyár elejétől folyamatos törődést vár el, és munkát ad a termelőnek.. A metszés után a rügy- és hajtásválogatást el kell végezni, hogy a növény növekedési potenciálját szabályozzuk. Kordon- vagy gyalogművelésű tőkéknél fontos …
Bővebben »
– A gyümölcsösben az időszerű növényvédelmi munkák mellett kezdjünk hozzá a gyümölcsritkításhoz. Főleg a kajszi és az őszibarack hajlamos arra, hogy bőséges virágzás után kedvező feltételek esetén túl sok gyümölcsöt fejlesszenek. A túlzott megterhelés egyrészt nem teszi lehetővé az összes gyümölcs optimális kifejlődését, másrészt pedig a következő évi termőrügyek megfelelő …
Bővebben »
A háztáji kertekben gyakran találhatunk olyan idősebb gyümölcsfákat, főleg alma-, körte, vagy szilvafákat, amelyeket évek óta nem metszettek, sőt semmiféle kezelést sem végeztek rajtuk. Ezeknek a fáknak a koronája többnyire besűrűsödött, belsejében a termőrészek a lekopaszodott ágakon általában teljesen hiányoznak. A külső, erősebb ágak végein viszont többnyire jóval több a …
Bővebben »
A dió termésének feketedését több károsító okozhatja. A kórokozók közül elsősorban a baktériumos termésrothadás (Xanthomonas arboricola pv. juglandis – baktériová škvrnitosť plodov – 1. kép). A kórokozó a vesszők kéregrepedéseiben és a rügypikkelyek között telel át, ezért a megebetegedés tünetei már kora tavasszal megjelenhetnek a fiatal leveleken és hajtásokon és …
Bővebben »
Napjainkban a gránátalma egyre népszerűbbé válik főleg az egészséges életmódot követők hívei körében. A közép-ázsiai eredetű növény magvait régen a termékenység jelképének tartották. Magas vitamin- és rosttartalma valamint kedvező szív- és érrendszeri hatása van. A gránátalma akár több méter magasra is megnőhet. Bár itthon nagyon ritkán hoz termést, mégis érdemes …
Bővebben »
A népszerű és egészséges bogyós gyümölcseink egyike a málna. Nemcsak a konyhában népszerű, hanem a kiskertekbe is előszeretettel ültetjük. A megfelelő hely kiválasztásán túl a legfontosabb a helyes metszés. A málna vesszői csak két évig élnek, az első évben kifejlődnek, a másodikban fejlesztenek virágot, hoznak gyümölcsöt, majd száradnak el. Az …
Bővebben »
Az emberek többsége, ha meghallja a moly szót, a kamrában, spájzban röpködő készletmolyra gondol. A kertészkedők, gyümölcstermesztők pedig a gyümölcsök férgességét okozó gyümölcsmolyokra. A molyok a lepkék rendjébe, mint alrend vannak besorolva. Igencsak népes csoportról van szó, nálunk több mint 2200 fajuk él, amelyek 59 családot alkotnak. Növényvédelmi szempontból 17 …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
