A háztáji kertekben, s nemcsak a gyümölcsfák, hanem a zöldségfélék kezelésében is az egyik leggyakrabban alkalmazott növényvédelmi beavatkozás a permetezés. Lényege és alapja, hogy vízben feloldott hatóanyagot porlasztó segítségével apró cseppek formájában juttatjuk ki a növények felületére. Ehhez természetesen tudni kell, hogy milyen kártevő vagy kórokozó ellen szükséges védekezni, s …
Bővebben »
Egyre kevesebben termelnek még a kiskertekben zöldséget. Húsz évvel ezelőtt a falusi üzletekben még nem árultak hagymát, sárgarépát, petrezselymet, paprikát, paradicsomot. A falvakból kosarakban vitték a friss zöldséget a városi piacra. De azóta elkényelmesedtünk, senki nem akar már gyomlálni, kapálni, ásni, mert az üzletekben első osztályú árut kapunk. Európa nyugati …
Bővebben »
A szilvafák egyik legveszélyesebb betegsége, a szilvahimlő vírus (plum pox virus – PPV), a csonthéjasok közül nemcsak a szilván, hanem a kajszibarackon és az őszibarackon is károsít, de megfertőzheti a meggyet, a cseresznyét, a mandulát is. Fertőzésének következtében a szilvafák levelein világoszöld, sárgászöld foltok, erezetük mentén vonalak jelennek meg. A …
Bővebben »
A gyümölcsfák és bokrok nyugalmi állapotában végzett faápolási munkák keretében vágjuk ki az idős, beteg, terméketlenné vált fákat, és helyettük telepítsünk újakat. Lényeges azonban, hogy lehetőleg ne ugyanazt a fajtát ültessük a kivágott helyére. A kivágott fák gyökereit is ássuk ki, mert a földben maradt gyökérmaradványokon felszaporodhatnak a gyökérélősködő gombák, …
Bővebben »
A gyökeres szőlővesszőket és a gyökeres oltványokat ősszel is lehet telepíteni, de biztonságosabb a tavaszi (március közepétől április közepéig tartó) ültetés. Forgatott talajba fúróval ültetünk oly módon, hogy az ültetőfúrót 50–60 cm mélységig lenyomjuk a talajba, majd megmozgatva hézagot készítünk, ebbe a hézagba engedjük bele az előkészített vesszőt és gondosan …
Bővebben »
Fagymentes, szélcsendes, száraz időben a levelek lehullása után el kell végezni az őszi, lemosó permetezést. Erre elsősorban a kártevők és betegségek elleni hatékonyabb védekezés érdekében van szükség, a permetezéssel jelentősen gyéríthetjük az áttelelő károkozók létszámát. Ilyenkor nemcsak a gyümölcsfákat, a bokrokat és a díszfákat, díszbokrokat kell megpermetezni, hanem a rózsabokrokat …
Bővebben »
Új gyümölcsfák telepítésekor a fák kiválasztásában fontos szerepe van, hogy milyenalanyra lettek telepítve. Kiskertekbe lehetőleg alacsonyan növő fajtákat válasszunk, a fák gondozása és a termésbetakarítás megkönnyítése érdekében. Az alma esetében például az M típusú alanyok három növekedési magasságot jelölhetnek. Az M9, M26, M27 alanyok gyengébb növekedési erélyűek, maximálisan 2-3 méter …
Bővebben »
Ebben a hónapban még ültethetünk új gyümölcsfákat. Érdemes megfontolni, hogy az ajánlott„divatos” (általában ültetvényekbe javasolt) fajták helyett az adott térség környezeti feltételeinek és termőhelyi viszonyainak leginkább megfelelőt telepítsünk a kertünkbe.Telepítéskor ügyeljünk arra is, hogy azonos gyümölcsfajt ne ültessük vissza ugyanarra a helyre. A kiskertekben általában az almatermésűek után a csonthéjasok …
Bővebben »
A gyümölcsfák őszi növényvédelmében a fatörzsre erősített ragadós szalag, az ún. hernyóöv az ágakba és a hajtásokba húzódó áttelelő kártevők feljutását akadályozza meg. Alkalmazása egy régi, ám mára csaknem elfeledett, egyszerű, de hatékony növényvédelmi módszer. A szárnyatlan nőstény téliaraszolók, a hangyák vagy egyes gyümölcsmoly hernyók a fa törzsén másznak fel …
Bővebben »
A ribiszke dugványozással történő szaporításának ajánlott időpontja szeptember-október. A szaporításhoz a legjobb alapanyag az idei hajtás. Válasszuk ki a legjobb, legtöbb termést adó bokrot, és a hajtást innen vágjuk ki. Dugványozással teljes egészében átörökítjük a fajta minden tulajdonságát. A hajtásokról a levelet azonnal le kell szedni, hogy a párolgást megakadályozzuk. …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
