Nálunk a gyümölcsritkítást leggyakrabban az ún. júniusi természetes hullás után (az alma esetében) végezzük. A természetes hullást követően szinte minden évben ritkítani kell az almát, őszibarackot, körtét. Újabban a gyümölcsritkítás időpontjának megválasztására és a levél/gyümölcs arány kialakítására is érdemes figyelmet fordítani. Csak a kellő időben végzett gyümölcsritkítás teszi lehetővé a …
Bővebben »
Az egészséges, jól fejlődő őszibarackfákon a szükségesnél jóval több hajtás képződik. Ezért május végén, nyár elején célszerű a hajtástömeget megválogatni. Ezáltal a megmaradó, ritkábban álló hajtásokat több tápanyaghoz, vízhez, napfényhez juttatjuk. A gyümölcs az ilyen fákon jobban fejlődik, és szebben színeződik. A hajtások is kedvezőbb helyzetbe kerülnek, ősszel időben beérnek, …
Bővebben »
Június végén – július elején a levelek ritkításával – meghagyva néhányat a fürtök körül – lehetővé tesszük a jobb szellőzést, könnyebbé és hatékonyabbá válik a permetezés. A leveleket azonban óvatosan ritkítsuk, ne csökkenjen az aktív levélfelület, csupán a levelek mennyisége, mivel ez visszahat, és csökken a cukorfok. A fekete szőlők …
Bővebben »Átfogó kínálat a szőlőtermesztők számára A hazai szőlőtermesztők idén is Aponyban, az ottani kastélyszállóban tartott hagyományos évadnyitó rendezvényen ismerkedhettek meg az ágazati szereplőknek kínált növényvédelmi és technológiai készítményekkel. Az RWA szlovákiai képviselete által szervezett szakmai konferencia résztvevői átfogó tájékoztatást kaptak a növényvédelmi piac meghatározó szereplőinek – Bayer, Syngenta, BASF és …
Bővebben »
Számtalan megfigyelés és vizsgálat igazolja, hogy a gyümölcsfáknak az egyes növekedési illetve vegetációs fázisukban különböző mennyiségű vízre van szükségük. Ezeket az igényeket főleg a száraz időszakokban öntözéssel kell kielégíteni. Az öntözés mennyisége a gyümölcs fajtájától és fajlagos igényétől függően esetenként átlagosan 40 mm körüli értékeken javasolt. Az öntözéseket a tavaszi …
Bővebben »
Igen sok házikertben a gyümölcsfákat nem szokták trágyázni, mégis teremnek. Vannak kísérleti adatok, amelyek arról számolnak be, hogy a 40-50 éve trágyázatlan gyümölcsparcellák semmi hátrányos tünetet sem mutatnak, kielégítő termést adnak. A gyümölcsfák gyökerei igen mélyre lehatolnak a földbe, és nagy területet hálóznak be, ezért valamennyi táplálékot mindig találnak a …
Bővebben »
A málna vadon termő változatait, erdők szélén, cserjésekben és hegyoldalakban máig megtalálhatjuk, nemesített változatának gyümölcsét ma már a kertünkben termesztjük. A málna alapvetően az évelő növények csoportjába tartozik, ugyanakkor csupán csak a gyökere számít évelőnek, a hajtásai kétévesek. Telepítés után az első esztendőben a főhajtások elérik a teljes hosszúságukat, majd …
Bővebben »
A lemosó permetezést ősszel lombhullás után és/vagy tél végén, lombfakadás előtt ajánlott végezni. Célja, hogy a fákon, a szőlőn vagy a bokrokon, az elágazásokban, a rügyekben és a rügyeken megbúvó károsítókat elpusztítsuk, mielőtt megkezdenék károsításukat. Ezt a permetezést célszerű a metszést követően végrehajtani, mert egyúttal a sebeket is lezárjuk és …
Bővebben »
A gyümölcsfajták szaporításának legelterjedtebb módja az oltás. Lényege, hogy a nemes fajta rügyeit vagy vesszőit úgy illesztjük össze az alannyal, hogy azok szövetei bizonyos idő múltán összeforrjanak. Az oltást tavasszal a vegetáció megindulása előtt, vagy közvetlenül utána végzünk. Az oltáshoz szükséges jól beérett oltóvesszőt egészséges fákról szedjük, lehetőleg lombhullás után, …
Bővebben »
A naspolya a múlt század közepén még ismert és népszerű volt Európa-szerte, és a régi kertészeti könyvekben őshonosként emlegették. A Kárpát-medencében az almához, körtéhez, birshez hasonlóan nagyon sok helyen előfordult a kertekben. Aztán valahogy kiment a divatból… Eredetileg Ázsiából – elsősorban Japánból és Kínából – került hozzánk. Délkelet-Európában, a Földközi-tenger …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
