Gyümölcstermesztés

A füge nem szereti a hideget

Annak ellenére, hogy a füge eredetileg mediterrán eredetű kerti gyümölcsünk, és ennek megfelelően sikeres termesztéséhez nálunk is a meleg, napfényes térségek a legalkalmasabbak, ma már a mi térségünkben főleg a háztáji kertekben is egyre biztonságosabban termeszthető. Termesztése nem bonyolult, a fagyvédelmen kívül nem követel különleges feltételeket. Fagyvédelemre már a fajtaválasztáskor …

Bővebben »

Öntermékeny kopasz kivi

Az öntermékeny kopasz kivi egzotikus dísz és haszonnövény egyben. Edényben is nevelhető, de karózást igényel. Jól tűri a hazai klímát. A kivi (Actinidia deliciosa) szőrös héjú gyümölcseivel összehasonlítva, a kopasz kivi gyümölcse vékony héjú, és a termés héjastul fogyasztható. A kopasz kivi (Actinidia arguta ‘Issai’) kúszónövény. Akár 16 méteres példányokat …

Bővebben »

Házikerti, vegyszermentes módszerek: A kukacos cseresznye ellen

Akinek kertjében cseresznye- vagy megyfa van, bizonyára évente szembesül az érett termésekben megjelenő kukacok károsításával, és a gyakorlati tapasztalatok szerint nagyon nehéz az ellenük való hatékony védekezés is. A kukacok által tönkretett, sérült gyümölcs fogékonnyá válik másodlagos fertőzésekre, főként monília fertőzésre. A vegyszeres védekezéssel kapcsolatban megemlíthetjük azt a tapasztalatot, hogy …

Bővebben »

A permetlé készítése

A háztáji kertekben, s nemcsak a gyümölcsfák, hanem a zöldségfélék kezelésében is az egyik leggyakrabban alkalmazott növényvédelmi beavatkozás a permetezés. Lényege és alapja, hogy vízben feloldott hatóanyagot porlasztó segítségével apró cseppek formájában juttatjuk ki a növények felületére. Ehhez természetesen tudni kell, hogy milyen kártevő vagy kórokozó ellen szükséges védekezni, s …

Bővebben »

Vegyszermentes növényvédelem

Egyre kevesebben termelnek még a kiskertekben zöldséget. Húsz évvel ezelőtt a falusi üzletekben még nem árultak hagymát, sárgarépát, petrezselymet, paprikát, paradicsomot. A falvakból kosarakban vitték a friss zöldséget a városi piacra. De azóta elkényelmesedtünk, senki nem akar már gyomlálni, kapálni, ásni, mert az üzletekben első osztályú árut kapunk. Európa nyugati …

Bővebben »

A szilvahimlő és a szilvamoly tünetei csak hasonlóak

A szilvafák egyik legveszélyesebb betegsége, a szilvahimlő vírus (plum pox virus – PPV), a csonthéjasok közül nemcsak a szilván, hanem a kajszibarackon és az őszibarackon is károsít, de megfertőzheti a meggyet, a cseresznyét, a mandulát is. Fertőzésének következtében a szilvafák levelein világoszöld, sárgászöld foltok, erezetük mentén vonalak jelennek meg. A …

Bővebben »

Faápolási munkák

A gyümölcsfák és bokrok nyugalmi állapotában végzett faápolási munkák keretében vágjuk ki az idős, beteg, terméketlenné vált fákat, és helyettük telepítsünk újakat. Lényeges azonban, hogy lehetőleg ne ugyanazt a fajtát ültessük a kivágott helyére. A kivágott fák gyökereit is ássuk ki, mert a földben maradt gyökérmaradványokon felszaporodhatnak a gyökérélősködő gombák, …

Bővebben »

A szőlő ültetése

A gyökeres szőlővesszőket és a gyökeres oltványokat ősszel is lehet telepíteni, de biztonságosabb a tavaszi (március közepétől április közepéig tartó) ültetés. Forgatott talajba fúróval ültetünk oly módon, hogy az ültetőfúrót 50–60 cm mélységig lenyomjuk a talajba, majd megmozgatva hézagot készítünk, ebbe a hézagba engedjük bele az előkészített vesszőt és gondosan …

Bővebben »

Őszi permetezés

Fagymentes, szélcsendes, száraz időben a levelek lehullása után el kell végezni az őszi, lemosó permetezést. Erre elsősorban a kártevők és betegségek elleni hatékonyabb védekezés érdekében van szükség, a permetezéssel jelentősen gyéríthetjük az áttelelő károkozók létszámát. Ilyenkor nemcsak a gyümölcsfákat, a bokrokat és a díszfákat, díszbokrokat kell megpermetezni, hanem a rózsabokrokat …

Bővebben »

Az almafa alanyai

Új gyümölcsfák telepítésekor a fák kiválasztásában fontos szerepe van, hogy milyenalanyra lettek telepítve. Kiskertekbe lehetőleg alacsonyan növő fajtákat válasszunk, a fák gondozása és a termésbetakarítás megkönnyítése érdekében. Az alma esetében például az M típusú alanyok három növekedési magasságot jelölhetnek. Az M9, M26, M27 alanyok gyengébb növekedési erélyűek, maximálisan 2-3 méter …

Bővebben »