Növényvédelem

Szilvahimlő (sarka) ellenálló szilvafajták

Ismeretes, hogy a kék színű szilva fogyasztása kedvező hatású az egészségre, mivel flavonidokat (antioxidánsokat), sőt az ásványi anyagok közül főleg sok káliumot is tartalmaz. A szilvafák egészen november végéig, az első fagyok beálltáig sikeresen ültethetők. Újabban már az egész vegetációs időszak alatt is ültetni lehet őket, mivel a lerakatokban már …

Bővebben »

Védekezés paradicsommal

A szulákfélék családjába tartozó arankafélék számos szántóföldi kultúrában élősködő károsítók, mintegy kétszáz gyomnövény faj tartozik körükbe. Tudományos kutatók csoportja nemrégiben sikerrel járt annak feltérképezésében, hogy egyes paradicsomfajták hogyan tudnak védekezni e kártékony élősködök ellen, míg más növények esetében az arankát a gazdaszervezet általában nem is érzékeli. Tudományos munkálataik során a …

Bővebben »

Katicabogárral a levéltetvek ellen

A kártevők természetes ellenségei és parazitái speciális illatanyagot bocsátanak ki, amelyet a kártevők észlelnek és riasztólag hat rájuk. Az acs.org egy különleges és a gyakorlatban hasznosítható felfedezésről számolt be. Ismeretes, hogy a növényevő rovarok nagy károkat okoznak a házikertekben is, ahol a növényvédő szerekre csak Az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) …

Bővebben »

Madárijesztés felsőfokon

A madarak által okozott károk főleg ilyenkor érésidőbenr nagyon komoly problémákat jelentenek nemcsak a szőlőkben, de a gyümölcsösökben, a kertekben, a mezőgazdasági ültetvényekben, sőt a zöldségfélékben is, hiszen rövid idő alatt képesek jelentős mértékben megdézsmálni, tönkretenni a betakarításra váró termést. Számos madár van, amely képes jelentős károkat okozni: ilyen a galamb, …

Bővebben »

Szármaradványból aranyat érő tápanyag

Megindult az aratás, a szántóföldeken jó esetben ott marad a sok értékes szármaradvány, cellulóz, azaz a sok szén, a baktériumok számára fontos tápanyag. A tápanyag-gazdálkodás és a növényegészségügy szempontjából is kiemelten fontos feladat a kukorica és a napraforgó betakarítása után visszamaradt jelentős (akár 12–14 tonna/ha) tarlómaradvány bedolgozása a talajba. Vannak, akik leöntik …

Bővebben »

Tönkreteszi a diót

A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa)  Amerikából származik, Európában, Svájcban a ’80-as évek elején jelent meg először. Tápnövénye elsősorban a dió, amelynek termésburkát károsítja és erős fertőzés esetén akár 50%-os kártételt is okozhat a dióültetvényeinkben. A dióburok-fúrólégy imágói meglehetősen hosszú életűek, átlagban 25-30, de akár 40 napig is élhetnek. Rajzásuk július …

Bővebben »

Kémhatás és tápanyagfelvétel

A szakértők megfigyelései alapján a növények akkor tudják a legkönnyebben felvenni a tápelemeket, ha a pH-értékük 6,0–6,5 közötti. A növények 7,3 pH felett például már nem tudják felvenni a vasat és a mangánt, hiányuk a hajtáscsúcs látványos sárgulásában mutatkozik meg, különösen, ha túlöntözzük őket. Kedvező kémhatásnál nagyságrendekkel jobb a tápelemek …

Bővebben »

Hogyan készítsünk csalánlevet?

A csalánból nyert kivonat szinte csodákra képes: anélkül táplálják zöldségeinket, hogy rohamos növekedésre késztetnék őket, vagy megváltoztatnák az ágyás talaját. Rendkívül ajánlott trágyázási mód ez a kertészkedésben kevésbé járatos kiskerttulajdonosoknak. Ha a csalánlevet például a paradicsom tövére öntjük, megfigyelhetjük, hogyan is hat ez a tápoldat a növényre. A csalánlevet használhatjuk …

Bővebben »

Vírusok a növénytermesztésben

A vírusok okozta betegségek a növényeken is nagy károkat okozhatnak. A védekezés legjobb módja itt is a megelőzés. A szervezet életképessége, genetikai tulajdonságai határozzák meg, hogyan tud megbirkózni ezzel az ellenféllel. A növények között is vannak olyanok, amelyek észre sem veszik a szervezetükben élő vírusokat, mások képtelenek hosszú távon együtt …

Bővebben »

Szermaradványmentes burgonyavédelem baktériumos és gombás betegségek ellen

A burgonya gazdaságos termesztésében nagy kihívást jelentenek az utóbbi években felmerülő vegyszerbetiltások, a levegő növekvő széndioxid-tartalma a globális felmelegedés árnyékában. Az éghajlati feltételek nem optimálisak. A kevés nyári csapadék és a gyakori hőségperiódusok miatt a burgonya vegetatív fejlődése hamar leáll, ezért öntözés nélkül a nyugat-európai termésszinteket hazánkban nem lehet elérni. …

Bővebben »