Gyümölcstermesztés

A gyümölcsfáknak is szükségük van a hideghatásra

Az idei mérséklet téli időjárás a nyugalmi időszakban levő gyümölcsfák számára több meglepetést is tartogathat. Egyrészt, ha marad a fagymentes időszak, a fák vegetációja jóval korábban beindulhat, és a fejlődő növényi részek jobban ki lesznek téve az esetleges hirtelen hőmérsékletváltozások kedvezőtlen következményeinek, magyarán elfagyhatnak.  Az viszont nyilvánvaló és fontos, hogy …

Bővebben »

Előkészületek az oltáshoz

Ha a gyengén termő, vagy nem megfelelő fajtájú gyümölcsfát át szeretnénk oltani, az oltóágakat ebben a hónapban ajánlott beszerezni. Ezeket a saját állományunkból, vagy ismerősöktől,, szomszédoktól is beszerezhetjük. Oltóágnak a fa déli oldalán növő erőteljes egyéves hajtásokat vágjuk le, ügyeljünk arra, hogy az oltóágakon a szemek jól fejlettek és szorosan egymás mellett …

Bővebben »

A szőlőtermesztés alapvető környezeti feltételei

A szőlő életfeltételeit – amelyek közül legfontosabbak a hőmérsékleti viszonyok, a terület fekvése, a talaj összetétele és minősége – a környezet szabja meg. Talajigénye A szőlő nem igénytelen a talajokkal szemben, hiszen meghálálja a tápanyagban gazdag, jó szerkezetű talajokban rejlő adottságokat, ugyanakkor a mocsaras és nagyon szikes talajok kivételével mindenütt megél, …

Bővebben »

Gyümölcscserjék ültetése

A gyümölcscserjéket (ribiszkét, köszmétét, málnát, szedret) minél korábban, ősszel ültessük el, hogy még a fagyok beállta előtt jól meggyökeresedjenek. E cserjék gyökérzete még érzékenyebb a fagyokkal szemben, mint a gyümölcsfáké. Sokszor szenvednek gyökereik a gyors kiszáradástól is, ezért ültetés után feltétlenül szükséges a tövek rendszeres öntözése mellett azok felkupacolása is. …

Bővebben »

A szelíd gesztenye

A szelíd gesztenye terebélyes koronája, árnyékot adó lombja és ízletes termése miatt az egyik legkedveltebb dísz- és csonthéjas gyümölcsfa. Már a rómaiak is az egész birodalmukban előszeretettel telepítették, fontos táplálék volt, terméséből lisztet őröltek. Fája 30 méter magasra is megnő, egyike a leghosszabb életű fáknak. A gesztenyefa metszés nélkül is …

Bővebben »

November gyümölcse a kökény

Gyepes helyeken, utak mentén, cserjés dombokon, hegyek lejtőin, erdők és szántók szélén, sövényekben és ritkás erdőkben találkozhatunk a kökénnyel   (régies vagy egyéb ismert nevei: boronafa, kökényszilva), ami 1-3 m magas, dúsan elágazó cserje. Ágai elkorcsosodván szúrós tövisekké alakultak át. Levelei hosszúkás ellipszis- vagy lándzsás alakúak, fűrészes szélűek, gyengén szőrösök. Termése …

Bővebben »

A fertőző lombot semmisítsük meg

Az ősszel lehullott levelekben áttelelő kórokozók között a lisztharmatfélék, a levél-likacsosodás és a varasodás kórokozói mellett áttelelnek a levélfoltosságot okozó gombák és a rozsdagombák is. Ezért a lehullott levelek fák alól való eltávolítása a jövő évi sikeres növényvédelem egyik alapvető művelete. A szokatlanul korán lehullott levelek általában valamilyen gombakórokozótól fertőződtek …

Bővebben »

Előkészületek a borkészítéshez

A leszedett szőlőt minél hamarabb fel kell dolgozni A borkészítés folyamata a szürettel kezdődik és a szőlőfeldolgozás, mustkezelés művelete után az erjesztéssel fejeződik be. Minden egyes technológiai lépés szoros kapcsolatban áll egymással és jelentős mértékben kihat a készítendő bor összetételére, minőségére és kezelhetőségére. Ebben döntő jelentősége van a szüret előkészítésének, …

Bővebben »

A szőlő és a méhészet szerelmese: Boris Rebrik kárpátaljai szőlész

Augusztus közepén a magyarországi Kecskeméten tartották a csemegeszőlő-termesztők szakmai konfrrenciáját, amelyen új szőlő-fajtákkal  és a velük kapcsolatos termesztéstechnológiai elemekkel ismerkedhetttek a rendezvény résztvevői. Lapunk előző, szeptemberi számában már ismertettük a konferencián elhangzottakat és a felvonultatott csemegeszőlő-fajtákat, amelyeket Boris Rebrik kárpátaljai szőlőtermesztő mutatott be. Lapunk külső munkatársa, aki szintén részt vett a konferencián a bemutató után …

Bővebben »

Szőlővédelem a seregélyek ellen

A madarak között nagyon sok kártevője van a gyümölcsösöknek, főleg a szőlőnek (galambok, seregélyek, varjak). Az ellenük, illetve kártételük elleni hagyományos védekezési formák nem mindig hoznak kielégítő eredményt, esetenként még károsíthatják is a környezetet. A SCARYBIRD madárijesztő rendszer (a képen) azon az elven működik, hogy az apróbb madarak félnek a nagy ragadozó madaraktól. Ezek jelenléte az …

Bővebben »