Mikor metsszük?

A gyümölcsfák alakjának és termőképességének alakítása során téli és nyári metszést alkalmazhatunk. A téli metszést a lombhullástól a rügyfakadásig, a nyárit a vegetációs időben végezzük.

A téli metszés lényeges gyakorlati tapasztalata, hogy azzal elsősorban nem a termés mennyiségét növeljük, hanem inkább a fák növekedését serkentjük. Ezt a metszést ezért főleg az idősebb fák ifjításakor és a magas törzsű fák koronaalakításakor alkalmazzuk. A szakirodalom szerint a lombhullástól a rügyfakadásig bármikor végezhetjük, de hőmérséklet ne legyen -5°C-nál hidegebb, és a metszés okozta sebeket azonnal kenjük be, zárjuk le. Erre sokan különböző festékeket használnak, ezek azonban égetik a fa megsebzett szöveteit, tehát erre a célra leginkább a viaszokat, gyantákat használjuk, mert ezek nemcsak lezárják a sebet, de meggyorsítják a kalluszképződést, a hegesedést is.

Az idevonatkozó szakirodalomból azt is megtudhatjuk, hogy télen ne metsszük a csonthéjasokat és a diót. A csonthéjasok közül ez elsősorban az őszibarackra vonatkozik, mivel a téli metszéssel nagyon sok heget hagynánk, ezeknek a kezelése, bekenése szinte lehetetlen. Így nagyon sok seb maradna nyitott kapuként több, ilyenkor fertőző kórokozónak.  Ezért az őszibarackot, sárgabarackot ajánlott közvetlenül a virágzás előtt, vagy lehet a virágzáskor és közvetlenül utána is metszeni. Ilyenkor a legerőteljesebb a nedvkeringés, a sejtek szaporodása, így a hegesedés is, és a téli időszakban fertőző kórokozók – baktériumok, gombák – már kevésbé tudják megfertőzni. A később végzett tavaszi metszésnek másik nagy előnye a kései tavaszi fagyok kivédése. A korán metszett fák korábban fakadnak. Amikor a még metszetlen fákat éri a fagy, szinte mindig maradnak egészséges bimbók, virágok a korona belsejében, vagy felsőbb részén. Érvényes ez a kajszira, meggyre, cseresznyére és a szilvára is.

A szőlő metszésével sok gazda azért siet, hogy a nedvkeringés megindulása előtt végezzen. A későn metszett szőlő a könnyezéssel sok nedvet veszít, így megkésik. Ott, ahol nem fontos a koraiság, és gyakoriak a kései tavaszi fagyok, szintén érdemes a metszéssel kivárni. A nem metszett szőlő a venyigék végén fakad, az alsó rügyek sokkal később kezdenek kihajtani, tehát fagy esetén ezek nagyobb eséllyel maradnak meg. (sedl–arch)

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …