Dél Szibériából származó évelő hagymaféle. Újhagyma nagyságú sarjai egész éven át szedhetők. Tavaszi vetéssel 3-4 évig helyben hagyva elbokrosodik. A téli hideget és a szárazságot jól bírja. Mivel ez a hagymafajta nem fagyérzékeny, tenyészideje rövid, ezért gyakorlatilag folyamatosan termeszthető helyrevetéssel, vagy palántázással, takarással és takarás nélkül. Elsősorban csomózott csemegehagymaként vagy …
Bővebben »A fák téli fagyok elleni védelme
Az őszi lombhullástól a kora tavaszi rügyfakadásig tartó időszakban szünetel a fák tápanyagfelvétele és csökken a növények légzése is, a gyümölcsfák nyugalmi állapotban vannak. Ebben az ún. alvó állapotban az előzőleg végbement kémiai folyamatok hatására a fák rendszerint károsodás nélkül elviselik az alacsonyabb hőmérsékleteket is. Téli fagykárra valószínűleg csupán azoknál …
Bővebben »Enyhe ízéért szeretjük a bébispenótot
Mindig lesz otthon friss saláta és spenótfőzelék is, ha időben elvetjük a spenótot, sőt, ha már ősszel gondoltunk rá, akkor kora tavasszal szedhetjük is a friss bébispenót-leveleket. Sokan vannak, akik nem szeretik a spenótot, de a bébispenótot igen. Valószínűleg azért, mert az utóbbinak sokkal enyhébb, frissebb íze van. A sima …
Bővebben »A trágyázás időpontja
A trágyázás időpontjának meghatározásakor általában a növények vetési, ültetési időpontját vesszük alapul. Ennek figyelembevételével megkülönböztetünk: – alaptrágyázást, amelyet a tenyészidőn kívül végzünk, – indító- (starter) trágyázást, amelynek időpontja a növények vetési, ültetési ideje vagy az azt közvetlenül megelőző időszak, – fejtrágyázást, amelyet a tenyészidő alatt végzünk. Ezek a módszerek egymástól …
Bővebben »A letermett növénymaradványokat gyűjtsük össze
A gazdák körében gyakorlati tapasztalat az ismert mondás, hogy a jövő évi termesztés az előző évben kezdődik. Egyrészt az áttelelő növények ültetésével, másrészt pedig az őszi talaj-előkészítéssel, amelynek nagyon fontos szerepe van a növények későbbi fejlődésében is. A háztáji gazdálkodásban, a kertek művelésében ugyan nem használhatók a nagyüzemi módszerek, erős, …
Bővebben »A tél alá vetés
A tél alá vetés alapjában véve azt jelenti, hogy közvetlenül a téli hideg időszak beköszönte előtt vetjük el a még nem fagyos földbe egyes áttelelésre alkalmas zöldségfélék vetőmagjait. Habár ez a módszer kockázatos is lehet, mégis nagyon sok előnye van. A kockázat abban áll, hogy noha sokan azt gondolják, ilyenkor …
Bővebben »A csicsóka
A csicsóka a napraforgófélék nemzetségébe tartozó évelő növény. A házikertben szintén több éven át termeszthető ugyanazon a helyen. Magasra, akár 3 méteresre is megnövő szára van. Fogyasztásra a burgonyához hasonlóan földben növő gumói kerülnek. Tavasszal és késő ősszel is ültethető. Telepítésre a kisebb méretű gumók a legalkalmasabbak, a nagyokat célszerűbb …
Bővebben »November a kertben
A még kinn levő termések betakarításánál is ügyelni kell arra, hogy tárolásra mindig csak megtisztított és alaposan kiválogatott termények kerüljenek. Természetesen a művelt terület tisztítása se maradjon el. Távolítsuk el az összes sérült vagy fertőzött növénymaradványt, hogy azok nehogy megfertőzzék az egészséges egyedeket. A tél utáni vetéshez szükséges ágyásokat is …
Bővebben »Intenzív aromája van a lestyánnak
A lestyánt elsősorban fűszernövényként használják, az egyik ismert konyhai fűszernek, a „Vegetának” is az alapanyaga. Évelő növény, magassága elérheti akár a 1-1,5 métert. Mivel évelő, a talaját vetés előtt fel kell töltenünk tápanyagokkal. Ültetés előtt a műtrágyák közül 40 dkg szuperfoszfát, 25-35 dkg kálisó és 20-30 dkg pétisó elegendő 10 …
Bővebben »Talajok trágyázása
A trágyázás célja több termést előállítani és minőségileg jobb termést nyerni. A trágyázásban két fő szempontot kell irányadónak elfogadni: 1. a talajba vitt tápanyag hatása a termésre, 2. a talajba vitt tápanyag hatása a talaj termékenységi állapotára. A talajok tápanyag-átalakító képességét a trágyázás során mindig figyelembe kell venni. Rendszeresen pótoljuk …
Bővebben »