Kertészkedés

A póréhagyma

A póréhagyma évelő növény, mediterrán országokban vadnövényként is megtalálható. Érdemes vásárolni és fogyasztani, mert igen egészséges növény, magas a B-vitamin-tartalma, emellett pedig ásványi sókat, valamint sok vasat is tartalmaz. Termesztése Létezik nyári, őszi és téli fajta is. A póréhagymát két évelőként tudjuk termeszteni, vagyis az első évben csak a levelei …

Bővebben »

A spenót és a sóska

Hasonlók, mégis különböznek A legkorábban vethető zöldségfajták között a spenót és a sóska külsejükben egymáshoz hasonló zöldségnövények, de a termesztési feltételeik már különböznek egymástól. A spenót gyakorlatilag minden ta­lajon, szinte minden kertben megterem. Termesztése három vetési időszakban is lehetséges, tavasszal, nyáron és ősszel. A legjobb eredményt a tavaszi vetéstől várhat­juk, …

Bővebben »

A fokhagyma kártevői

A fokhagymán a kártevők közül a legtöbb bosszúságot a fonálférgek okozzák, például a szárfonálféreg (Ditylenchus dipsaci – Háďatko zhubné). A fonálféreggel fertőzött növények sárgulnak, a gyökerek elhalnak, a beteg növényt könnyen ki lehet húzni a talajból, népiesen azt mondják „kikoszosodik a fokhagyma”. Bár ez a kártevő sok növényen károsít, nálunk …

Bővebben »

Tavaszi lemosó permetfajták

A lemosó permetezést ősszel lombhullás után és/vagy tél végén, lombfakadás előtt ajánlott végezni. Célja, hogy a fákon, a szőlőn vagy a bokrokon, az elágazásokban, a rügyekben és a rügyeken megbúvó károsítókat elpusztítsuk, mielőtt megkezdenék károsításukat. Ezt a permetezést célszerű a metszést követően végrehajtani, mert egyúttal a sebeket is lezárjuk és …

Bővebben »

Az oltások fajtái

A gyümölcsfajták szaporításának legelterjedtebb módja az oltás. Lényege, hogy a nemes fajta rügyeit vagy vesszőit úgy illesztjük össze az alannyal, hogy azok szövetei bizonyos idő múltán összeforrjanak. Az oltást tavasszal a vegetáció megindulása előtt, vagy közvetlenül utána végzünk. Az oltáshoz szükséges jól beérett oltóvesszőt egészséges fákról szedjük, lehetőleg lombhullás után, …

Bővebben »

Naspolya – a késői fagy sem tesz kárt benne

A naspolya a múlt század közepén még ismert és népszerű volt Európa-szerte, és a régi kertészeti könyvekben őshonosként emlegették. A Kárpát-medencében az almához, körtéhez, birshez hasonlóan nagyon sok helyen előfordult a kertekben. Aztán valahogy kiment a divatból… Eredetileg Ázsiából – elsősorban Japánból és Kínából – került hozzánk. Délkelet-Európában, a Földközi-tenger …

Bővebben »

A kertépítés alapjai

Gyomtalanítás           A tényleges kertépítés legelső munkafolyamata a gyomtalanítás, amely megelőzi még a területtisztítást is. A területtisztítás sok esetben az építkezési törmelék eltávolítását jelenti. Tágabb értelemben ide tartoznak az építkezésnél használt különböző tárgyak, mint. pl. a deszkák, tartóelemek, törmelékcsúszda, állványmaradványok, stb. Ezek eltávolítása azonban nem a kertépítő feladata. Az építkezési törmelék eltávolítása …

Bővebben »

A télikert növényei

A télikertet jellemezhetjük úgy is, mint „zöld paradicsomot”, ahol olyan növényeket is nevelhetünk, amelyek tartása a szobákban szinte lehetetlen volna. Tarthatunk itt méteres jukkákat, fikuszokat, pálmákat, filodendronokat, nagy növésű páfrányokat, trópusi csodacserjét (krotónt), virágzó  orchideákat és kaktuszokat, termő fügét, citrusféléket, fejünk fölött liánokat, stb.           Felmerül azonban egy kérdés: tarthatunk-e …

Bővebben »

Télikertek

          A legtöbb ember a télikert hallatára a tizenkilencedik században a főúri villák mellett épült ún. oranzsáriumokra (üvegházakra) gondol, amelyekben különböző, főleg mediterrániumi, gyümölcstermő növényeket termeltek. Az oranzsárium név is a narancs nevéből ered. Néhány üvegházban azonban trópusi gyümölcsöket is termeltek, mint például az Eszterházyak kismartoni üvegházai-ban az 1830-as években …

Bővebben »