Annak ellenére, hogy a feldolgozásra kerülő csipkebogyó jelentős része napjainkban még mindig gyűjtésből származik, ennek a növénynek a termesztése egész Európában fellendülőben van. Az iránta növekvő keresletet a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar mellett az élelmiszer- és a szeszipar is generálja. Ültetvényekben való termesztése nem igényel különösen nagyobb mértékű beruházást, …
Bővebben »A diófát is kezelni kell
A diót több kórokozó is veszélyezteti. Az utóbbi években a dióburok-fúrólégy okozta a legtöbb gondot, de egyéb betegségekkel is számolni kell. Ilyen a diófák korai, részleges vagy teljes lombhullása, amelynek több oka is lehet. Fő előidézője a dió legáltalánosabban elterjedt betegsége, a gnómiás levélfoltosság, melynek gyakori következménye a korai levél- …
Bővebben »A csonthéjasok őszi kezelése
Gyümölcsfáink réztartalmú készítményekkel való permetezése ősszel, a lombhullás után is nagy jelentőséggel bír. Nagyon fontos, hogy a lombhullás után ezeket a fákat – őszibarack, sárgabarack, szilva, cseresznye, meggy – is kellő védelemben részesítsük a betegségek ellen. Csak így tudjuk meggátolni a baktériumos és gombás fertőzések terjedését a nyugalmi időszakban. A …
Bővebben »II. Kecskeméti csemegeszőlő fajta és technológiai bemutató
Másodszor szervezték meg a csemegeszőlő fajták és a hozzájuk tartozó technológiai bemutatót Kecskeméten, a Kisfái Ökokertben. az egyes szőlőfajták bemutatója és kóstolója mellett a szakmai előadások keretében számtalan olyan információ is elhangzott, amelyek segíthetik a termesztők sikeres munkáját. Ezekben az előadásokban hangsúlyt kapott az ún. szelíd növényvédelem és a biológiai …
Bővebben »A szőlőfeldolgozás melléktermékei
A szőlőfeldolgozás az a folyamat, melynek során a szőlő terméséből elsőként – több lépcsőben – cefrét (törkölyös mustot), majd abból mustot állítunk elő, vagyis az alapanyag szilárd és folyékony alkotórészeit egymástól elválasztjuk. A feldolgozási folyamatban első melléktermékként a kocsány, majd a törköly jelenik meg. A termés kb. 4-6 %-át alkotó …
Bővebben »A lugasok ifjítása
Általános metszési alapelvek fagykár esetén Az egyéves vesszőkön a gyenge károsodást nem kell figyelembe venni a metszéskor. Csak erősebb fagykár esetén kell erősebb metszéssel és egy tartalék szálvesszővel (fagytartalék) kiegyenlíteni a kárt. Fakadás után feltétlenül hozzá kell látni a hajtás- és fürtszabályozáshoz (nagy a tőkék közti különbség). A többéves fás …
Bővebben »Mikor érett a füge?
Ádám és Éva is fügefalevelet viselt, és az i. e. 2900-ra datálható írásokban is ismert volt gyógyhatásairól a füge. Romulus és Remus, Róma két városalapítója is egy fügefa árnyékában pihent, miközben a farkas táplálta őket, a szárított füge pedig már a római légiók katonáinak is fontos élelme volt. Nem csoda, hogy a …
Bővebben »Köszméte szaporítása
A köszméte (egres) a kevésbé igényes gyümölcsfajok közé tartozik. A hűvös, jó vízelvezetésű, termékeny talajokat kedveli. A fénnyel szemben nincsenek különleges elvárásai, ezért gyümölcsfák közé is telepíthető, de az állandó árnyékot nem szereti. A kemény téli hidegeket jól tűri, a nagy meleget viszont nem kedveli. Legjobban jó a vízellátású, és …
Bővebben »A gyümölcsfák nyárvégi zöldmetszése
A metszést még ma is általában téli, illetve koratavaszi munkának tartják, ugyanakkor a nyáron végzett zöldmetszés szintén nagy jelentőségű művelet a gyümölcsfák következő évi szezonra való felkészítése és a sikeres gyümölcstermesztés érdekében. A gyakorló termesztők megtapasztalták, hogy ha az erős növekedésű fákat erőteljesen metszik, akkor azok arra még erősebb hajtásnövekedéssel …
Bővebben »Szemzés nyáron
A gyümölcstermő növények ivartalan szaporításában a szemzés viszonylag könnyen elsajátítható, gyakran alkalmazott módszer. Ezzel a módszerrel egy meghatározott kis szövetcsoportot ültetünk át a kiszemelt alanyba. Ha a művelet sikeres, a sejtek gyorsan osztódva minden szempontból a beültetett anyanövény tulajdonságaival megegyező növényegyedet hoznak létre. Tudatában kell lenni azonban annak, hogy csak …
Bővebben »