Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A homoktövis őshonos lombhullató cserje, ami szinte minden talajon megél. Nagy tűrőképessége ellenére a szabad természetben egyre kevesebb helyen található meg. Ehető termése jótékony hatású, emiatt egyre több kiskertben bukkan fel. Nagy termetű bokorrá nő, levelei ezüstös zöldek, keskenyek. Tövises növény, a metszést jól tűri, sövénynek kiválóan alkalmas. Narancssárga bogyói a leglátványosabbak, melyek szeptemberben érnek, de télen is a vesszőkön maradnak.
Kétlaki növény, telepítésekor nő és hímivarú növényeket kell ültetni. A biztonságos, bőséges terméshez 9 nőivarúhoz 1 hímivarú növényt kell ültetni a szélirányt is figyelembe véve.
A javasolt ültetési távolság: 4-5 méter sor és 2-2,5 méter tőtávolság. Az enyhén savanyú pH=6,5-7,0 kémhatású, jó vízgazdálkodású, laza szerkezetű talajokat kedveli. Gyökerei sekélyen helyezkednek el. A meleg, száraz területeket és a magas talajvízszintet nem kedveli. Közepes tápanyagigényű. Nagyon fényigényes növény, viszont a hideggel szemben extrém mértékig ellenálló. Rendszeres metszést nem igényel, de az idősebb termő ágakat vissza kell vágni. Fiatal korában egy- vagy kéttörzsű bokorrá neveljük, majd a 3. évtől ritkítjuk a termőgallyakat. A hímivarú bokrokat elég csak 4-5 évente fiatalítani. Kezdeti növekedése lassú, ezért az első években különösen figyelni kell a rendszeres gyomirtásra is.
A homoktövis a jó víz- és levegő-gazdálkodású, nem túl kötött talajt kedveli, így ajánlott a kitermelt földet feljavítani kellő minőségű humuszos talajjal, vagy virágfölddel. Az ültető gödör aljára mindenképp tegyünk szerves trágyát. (sz)
