Kökény

Egész Európában megtalálható, nálunk is meghonosodott cserje, a rózsafélék családjába tartozik. Tövises, ágas cserje, sokszor a 2–4 m magasságot is eléri. Fiatal ágai vörösbarnák, az idősebb ágai sötétszürkék. Levelei rövid nyelűek, le mezük 2–3 cm hosszú. Virágai még a lombfejlődés előtt, a hajtások csúcsán egyenként, néha többesével jelennek meg, sziromlevelük hófehér.

Márciusban-áprilisban virágzik. Felhasználjuk a virágát és a termését. Virágait lombfejlődés előtt gyűjtjük. A virágok szárítva szagtalanok, keserű, fanyar ízűek. A termés kb. 1 cm átmérőjű, gömbölyű, húsos, kékesen hamvas fekete, bogyószerű.

Kertekbe ültetve egyszerűen termeszthető évelő, kerítés helyett áthatolhatatlan élő sövényként is használható. Virágait áprilisban szedjük, megszárítva papírdobozban tároljuk. Termése éretten kékes-fekete fanyar ízű csonthéjas bogyó, télen is az ágakon marad. A fészekrakásra is alkalmas kökénybokrok méhlegelőként is értékesek. Fényigényes, szárazság tűrő, a talaj kémhatására és kötöttségére nem érzékeny, viszont a tél végi fagyokat nem kedveli. Kiváló tűrőképessége miatt a megváltozott klimatikus viszonyok mellett is sikerrel termeszthető gyümölcsfaj.

A virágaiból készült főzet vese- és vértisztító hatású, ezért alkotórésze a vértisztító teakeverékeknek. Ezen kívül igen enyhe has- és vizelethajtó és hányingert szüntető hatása van. Termését hólyag- és vesebántalmak esetén ugyancsak főzet alakjában használják. A gyümölcséből készített lekvárt hasmenés ellen alkalmazzák. (sz)