(Folytatás az előző számból) Lugasművelésre valamennyi szőlőfajta alkalmas, elsősorban a felhasználási igény és a fajta növekedési erélye a mérvadó. Az egyes lugasformákat számos módon hasznosíthatjuk, illetve csoportosíthatjuk. Közülük a leggyakoribbak: Füzérlugasok – A füzérlugasok jellemzője, hogy a törzset függőlegesen, spirálisan vagy kanyargósan vezetve alakítjuk ki, és azon 20-30 cm-es távolságban …
Bővebben »
A háztáji kertekben a keléssel kapcsolatos problémák egyik eredője az ajánlott vetési mélység be nem tartása is lehet. A magtávolság mellett a takarás, vagyis a takaróföld vastagsága és a kellő sortávolságokban húzott vetőbarázdák fontos követelményei a sikeres kelésnek. Ráadásul az egymás szomszédságában kelő magvak, egyesült erővel emelik a rájuk nehezedő …
Bővebben »
Ha az előző évben ősszel nem tudtunk szamócát telepíteni, ezt most még megtehetjük. Ehhez azonban olyan palántákat kell beszerezni, amelyeknek legalább 8–10 világos gyökerük és legalább három ép szívlevelük van. Napjainkban a szamócát már általában fekete fóliára, vagy egyéb talajtakaró anyagra telepítik, amely nemcsak a gyomosodástól védi az állományt, hanem …
Bővebben »
A kertésztársadalom minden évben választ egy dísznövényt és egy zöldségfélét, amely az év növénye címet kapja. Ebben az évben ezt a megtisztelő rangot az ázsiai boglárka és a borsó kapta. Ennek a növénynek a hazája a mediterráneum keleti területe, ahol nagyon sok alfaja és változata él. Ezek azonban kertészeti szempontból …
Bővebben »
A kamilla, vagy orvosi székfű, ez a kis, bokros évelő növény Európában és Észak-Afrikában terem, és gyakran vadon is megtalálhatjuk. A kifejlett növény 23 cm magas, virágzási időszaka június-augusztus, talajtípusa a világos, száraz talaj. Termesztése A magokat először kis cserepekbe kell elvetni, 3 mm mélyre. Amikor eléggé megnőttek, ültessük át …
Bővebben »
Évekkel ezelőtt a zöldségpalánták kiültetését május 10-e után javasolták a szakemberek, mert ekkortól talaj menti fagyokra nem kellett számítani. A klímaváltozás miatt az utóbbi években azonban a tavasz szinte kimaradt, és a tél után közvetlenül egyre több a nyárra jellemző hőmérsékletű nap. Ez előrevetíti, hogy a zöldségpalánták is hamarabb kiültethetők, …
Bővebben »
A hónapos reteknek rövid tenyészideje ellenére van néhány komoly károsítója. Közülük kora tavasszal a földibolhák okozzák a legtöbb gondot. Amikor a levegő hőmérséklete 8–10 fok fölé emelkedik, a retek szik- és lomblevelein apró, kerek lyukakat rágnak. Ezeken a sebeken keresztül a párologtatás fokozottabbá válik, a nagy mennyiségű távozó vizet a …
Bővebben »
A póréhagyma évelő növény, a mediterrán országokban vadnövényként is megterem. Magas a B-vitamin-tartalma, emellett ásványi sókat és sok vasat is tartalmaz. Létezik nyári, őszi és téli fajtája is. Apró fekete magjait különböző időpontban ajánlott elvetni, attól függően, hogy milyen fajtát szeretnénk termeszteni. A nyári fajtát március végén, április elején, az …
Bővebben »
A kerttulajdonsok a szőlőlugas kifejezést általában tág értelemben használják. Ide sorolják valamennyi házikertben használatos egysíkú tőkeművelésmódot. A házikerti lugasok célja elsősorban a család ellátása friss gyümölccsel. Másrészt szép formája következtében díszítésre alkalmas, nagy felületű, árnyékot adó zöld lombozata a szabad levegőn való pihenést is szolgálja. Kialakítása egyrészt nagy szakértelmet, másrészt …
Bővebben »
A sóska annak ellenére, hogy talajigénye átlagos, csak gondosan előkészített, kellően ülepedett magágyba vethető. Ahol rosszabb a talaj szerkezete, ott inkább a tőosztás javasolt. Apró, olajos magja rendkívül nehezen csírázik, sokáig elfekszik, jó kelésre csak sekély, 1-2 cm mély vetésből számíthatunk. A sóskának nagy a vízigénye, főleg a csírázási időszakban …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
