Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A nyugalmi időszakban csökkenteni lehet a károsítók életterét, például a metszés során a beteg ágak, gyümölcsmúmiák, felváló kéregrészek eltávolításával, ahol a károsítók átvészelik ezt az időszakot. Ez a lemosó permetezés időszaka is. Egy öregebb gyümölcsösben, vagy szőlőben nehezebb megszabadulni az oda betelepedett károsítóktól: kabócáktól, cserebogárpajortól vagy a pajzstetvektől. Számos olyan, növényvédelmi szempontból jelentős élőlény talál kedvező életfeltételeket egy ültetvényben, amely egyéves kultúrában kevésbé veszélyes.
A lemosó permetezés nagyon régi eljárás, már akkor használták – az 1900-as évek elején -, amikor a növényvédelem fogalma még nem mindenkiben tudatosult. Tudták, hogy számos károsító ellen a védekezés technológiája alapvetően jobb hatásfokú, ha lemosó permetezéssel alapozzuk meg azt az adott évben. Mostanság ez még inkább érvényes, hiszen számos vegyszert betiltottak. Pedig a vegyszerek miatt feledkeztünk el a lemosásról. A lemosó permetezés kifejezés nagyon helyénvaló, mert csak lemosásszerű kivitelezéssel lehet kellően eredményes a beavatkozás. A hatásmódot tekintve fizikai hatású (fojtó), vagy általános biokémiai hatású anyagokat használunk. Ezek csak akkor lehetnek megfelelően hatékonyak, ha a kultúrnövény érzékeny részeit (hajtás, levél, virágbimbó stb.) nem érintik, viszont a fás részek felületén (kéregrepedésekben, rügyalapnál, gyümölcsmúmiákban) megbúvó károsítókat elérik, sőt bőségesen átáztatják. A bőséges folyadékmennyiség szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert minél rejtettebb helyen bújnak meg a károsítók áttelelő alakjai, annál nagyobb eséllyel tudnak sikeresen áttelelni. Ezért amint azt a gyakorlati tapasztalatok is mutatják, jobb a viszonylag hígabb, de valóban áztatásszerű kezelés hatása, mint a koncentráltabb, de súlyos fedési hiányosságokkal végzett kezelés. Amit nem ér el és nem nedvesít be a permetlé, az biztosan túléli a kezelést. Ebben a felületi feszültséget csökkentő adalékanyagoknak is fokozott szerepük van.
Tudatosítanunk kell, hogy a lemosás merőben más, mint egy hétköznapi permetezés. A lemosó permetezés a nagy szer- és vízigénye, lassú műveleti ideje miatt sosem volt egyszerű és olcsó beavatkozás, ezért eljött egy olyan időszak, amikor a szintetikus, nagy hatású permetezőszerekkel a vegetáció alatt kisebb költséggel, egyszerűbben, gyorsabban lehetett védekezni egyes károsítók ellen. Emiatt a lemosó permetezés kiszorult az üzemi ültetvények nagy részéből, csak a házikert-tulajdonosok és hobbikertészek „hóbortja” maradt, és ők jártak jól. A házi kertben alkalmazott lemosó permetezés azért sikeres, mert irányított szórófejtartással, irányított permetfüggönnyel eredményesebben lehet minden szükséges felületet kellően átnedvesíteni.
Hatásspektrum, hatásmód
A lemosó permetezésnél használt anyagok széles hatásspektruma és (fizikai, illetve alapvető anyagcsere-folyamatokat zavaró biokémiai) hatásmódja a rezisztenciamenedzsment szempontjából sem elhanyagolható, de az elmúlt ötven év folyamatos növényvédőszer-fejlesztései miatt a kihasználására nem volt nagy szükség. Nem így manapság, amikor a vegyi hatóanyagok egész hatásmechanizmus-csoportjai tűnnek el az unióban évről évre. A pótlásuk nélkül az új kártevők megjelenése, valamint az ismert kártevők rezisztens törzseinek kifejlődése egyre fokozódó problémák elé állítja a termelőket. Vannak növénykultúrák, amelyek termőterülete látványosan csökken a károsítók elleni védekezési lehetőségek hiánya miatt. A lemosó permetezést máskor, mással és máshogyan kell végezni, mint a tenyészidőben szokásos kezelést, vagyis egészen más hozzáállásra van szükség.
A totális hatás elérésére korábban kétféle módon lehetett törekedni: az egyik a totális hatású, nem szelektív anyagokkal (ma már nem használható kátrányolaj, később nitrofenolok), illetve nem totális hatású anyagok emelt dózisaival és alkalmazásmódjával (ásványolaj, Vektafid és növényolaj-származékok, PlanTonic, réz, kén). Miután a a károsítók fás részeken telelő fejlődési alakjai (pete, kifejlett lárva, báb, imágó stb.) szinte mindig ellenállóbbak a vegetációban károsító aktív alakoknál (hosszú, hideg, élelemmentes téli periódust vészelnek át, ráadásul rejtőzködve), ezért általában a vegetációs dózis vagy alkalmazási mód nem elegendő a kellő hatás eléréséhez. Jól szemlélteti ezt, hogy a vegetációban adalékanyagként alkalmazott olajszármazékok hektáronkénti 0,5–5,0 literes dózisának csak elenyésző mértékben van közvetlen hatása a levéltetvekre, molytetvekre, viszont 15–60 l/ha (1–4%) dózisban, teljes fedést adó, áztatásszerű permetezésként igen hatásosak.
Lemosó permetezést fagymentes időben ilyenkor is lehet végezni: 1% Vektafid vagy PlanTonic kénnel keverve, tökéletes lemosással kijuttatva még a szőlőtermelőknek is sikeres eredményt hoz a kabóca tojásai ellen. (biotomal)
