Az ázsiai boglárka

A kertésztársadalom minden évben választ egy dísznövényt és egy zöldségfélét, amely az év növénye címet kapja. Ebben az évben ezt a megtisztelő rangot az ázsiai boglárka és a borsó kapta. Ennek a növénynek a hazája a mediterráneum keleti területe, ahol nagyon sok alfaja és változata él. Ezek azonban kertészeti szempontból jelentéktelenek.

Gumós növény. Gumója hengeres formájú, 2,5 cm hosszú, kissé hasonlít a dália gumóira. Levelei középzöldek, tenyeresen összetettek, a levélkék száma három. A levelek fölé emelkedik erős virágzati szára, amelyen örvökben álló lepellevelek képezik a sokszirmú virágokat. A virágok lehetnek egyszerűek, félteltek és teltek. Kertészetekben csak a féltelteket és a telteket termesztik. Az egyszerű virágúaknak nincs kertészeti jelentőségük. Színük lehet fehér, sárga, rózsaszín vagy piros. Átmérőjük 4–6 cm, magasságuk fajtától függően 20–40 cm. A kertészeti változatoknak négy típusát ismerjük. Ezek:

1. Török boglárkák – Törökországból származnak, Európában a 16. századtól ismertek. Sok helyen turbánboglárkának is nevezik a formája miatt. Virágai tökéletesen teltek, narancssárgák, kénsárgák, kárminpirosak, cinóber-pirosak, rózsaszínűek, mézszínűek, lazacszínűek.
2. Perzsa boglárkák – Hozzánk az 1700-as években kerültek Iránból (Perzsiából). Virágszárai egyenesek, kissé gyengébbek, mint a török boglárkáé, és sokkal később hozzák virágaikat. Virágaik nagyok, de nem egészen teltek, porzóik és termőik láthatók, középen kis mélyedés található. Színük narancs-vörös, skarlátvörös, aranysárga, narancssárga és rózsaszín.
3. Francia boglárkák – 1875 környéke óta honosak Franciaországban. Szárai kevésbé levelesek, virágai nagyok, virágszárai kissé görbültek. Vázában kimondottan jól mutatnak, mivel virágai nem annyira merevek. Színük lehet aranysárga, fehér, narancssárga, kénsárga, skarlátvörös és sötét rózaszínpiros.
4. Bazsarózsavirágúak – 1920-as években keletkeztek Olaszországban. Hasonlítanak a francia boglárkákhoz, de virágaik nagyobbak és a bazsarózsa virágaira hasonlítanak. Ez előző csoportokhoz képest szaporításuk magvakkal történik. Ez a módszer az előbbieknél kizárt, mivel azok meddők, vagyis magvakat nem hoznak.

Igényeik, termesztésük, felhasználásuk

Nálunk kétféle termesztésmódjuk jöhet számításba:

1. Az első módszer szerint gumóikat késő ősszel, vagy tél elején ládákba ültetjük. A ládák nem lehetnek sekélyek. Az ültetés mélysége 2 cm legyen. A beültetett ládákat helyezzük fűtött üvegházba vagy melegágyba, ahol hagyjuk áttelelni. A gumókat nem érheti fagy, de a hőmérséklet sem lehet 4 °C-nál magasabb. Eleinte nagyon óvatosan öntözzük, hogy a gumók ne rothadjanak meg. Amikor kihajtanak az első levelek. az öntözés már lehet bőséges. A növény fejlődésével egyetemben a szellőztetést is fokozzuk. A virágok április első felében jelennek meg, ilyenkor már nem szükséges a fűtés. A virágokat akkor vágjuk, amikor azok kezdenek nyílni. A vázában 4–6 napig tartósak.
2. A második módszer szerint a gumókat tavasszal ültetjük hidegágyba, vagy egyenesen a szabadföldbe, de olyan helyre, ahol védve vannak a fagytól. Ebben az esetben is az ültetés mélysége 2 cm. Az ültetés előtt lazítsuk fel a talajt. Kötött talajban a gumókat homok- vagy perlitrétegbe rakjuk. Ennél a módszernél a virágok június közepén jelennek meg, hidegágyban pedig kb. három héttel előbb. Szabadföldi termesztésnél a virágszárak rövidebbek. A növény elvirágzás után visszaszárad, ezt követően érdemes felszedni a gumókat, és fagymentes helyen teleltetni.

A boglárkák talaja legyen laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagokban gazdag, vagy közepesen ellátott, amely nem pangó vizes. Fényigénye közepesnek tekinthető, ugyanis napos fekvésben és kisebb árnyékolás mellett is jól fejlődik. Ez a növény közepes vízigényűnek tekinthető, mivel a túlzott vízellátás károsíthatja a földalatti részeket. Ezekről a gumós növényekről elmondhatjuk, hogy általában könnyen gondozhatók. A gondozást nagyban befolyásolja az ültetéskor megválasztott hely. Száraz időszakban öntözzük. Az elvirágzás után pedig várjuk meg, míg a szár és a levelek visszaszáradnak, csak ezután metsszük le őket.

Az ázsiai boglárka egy közepes termetű gumós évelő növény, amely összetett leveleivel és számos lepellevélből álló virágaival is díszít a nyári kertben. Számos virág- és színváltozata miatt széleskörűen alkalmazható.

Szaporításuk

Az ázsiai boglárkát kétféle módon szaporíthatjuk:

1. Magról való szaporítás

Ezzel a módszerrel csak a bazsarózsavirágúakat szaporíthatjuk. A magvakat ősszel – októberben vagy novemberben – vetjük üveg alá, vagy tavasszal – március elején – szabadföldbe, esetleg hidegágyba. 1 grammban kb. 750 szem van. Csírázóképessége kb. 40%. Egy melegágyi ablak alá – amely másfél négyzetméter – 4 g magot vetünk, melyből kb. 1200 gumót kapunk. A vetést 1 cm-es földréteggel takarjuk. Fontos teendő a gyomok rendszeres eltávolítása. A magoncok többsége már júniusban virágot hoz, és a gumók is kellőképpen nagyok. A gumókat a szár elszáradása után azonnal szedjük fel. A felszedést nem szabad halasztgatnunk, ugyanis ha a gumók újra gyökereket kezdenek hajtani, a felszedés már fölösleges. A gumókat azonnal felszedés után szárítjuk. A szárítás alatt a gumókat rendszeresen forgassuk, hogy a penész ne tudja megtámadni őket. A rendesen kiszárított gumókat papírzacskókban tároljuk, szellős, 20 °C-os helyen. A tárolási hőmérsékletet októbertől 17 °C-ra csökkentjük.

2. Vegetatív szaporítás

Az első három csoportba tartozó fajták szaporításának ez az egyetlen módja. A szaporítást fiókgumókról végezzük. Ha az anyanövényeket nem gondozzuk megfelelően, vagyis nem látjuk el kellőképpen tápanyaggal, akkor azok fiókgumókat nem fejlesztenek, vagyis nem lesz miről szaporítani őket. A gumók felszedését nagyon óvatosan végezzük, hogy a kis gumócskákat ne veszítsük el. A kis gumókat 20 °C-on tároljuk, és tavasszal szabadföldre, vagy hidegágyba szétszórjuk, mintha magvak volnának, és óvatosan begereblyézzük. Virágzás után a már kész gumókat felszedjük és tároljuk.

A boglárkagumóknak négy méretét és osztályát különböztetjük meg:

1. Óriásgumók: ebből a méretből kb. 35 szál virág hajt ki.
2. Egyes méretű gumók: ebből 20 szál virág hajthat ki.
3. Kettes méretű gumók: körülbelül egy tucat virág hajt ki.
4. Hármas méretű gumók: nagyjából 7 szál virág hajthat ki belőle.

Farsang István