Szobanövényeink számára a késő őszi csökkenő fényviszonyok a nyugalmi időszak kezdetét jelentik. Vagyis itt az ideje ezeket a növényeket felkészíteni a fagyos téli hónapokra. Fontos, hogy ebben az időszakban hagyjuk pihenni őket. Ha a gondozásukat ugyanúgy folytatnánk, mint nyáron, kitennénk őket a folytonos növekedésnek, megjelennének a gyökérrothadás tünetei, ami a pusztulásukhoz vezetne. Ahhoz, hogy szobanövényeink a telet probléma nélkül átvészeljék, fontos betartani néhány szabályt:
Az öntözés
Általános szabály, hogy a legtöbb szobanövényt elég kéthetente egyszer öntözni, mivel ezeknek a növényeknek télen kevesebb vízre van szükségük. A túl gyakori öntözés ebben az időszakban súlyosabb probléma, mint a nem elegendő öntözés. Mint minden általános szabály alól, itt is vannak kivételek. Példaként említhetnénk a kaladiumut, amely ősszel kezd visszahúzódni, és teljesen elveszíti leveleit, vagyis télen abszolút nem igényel öntözést, ellenkező esetben gumói elrothadnak. A kaktuszok szintén abba a csoportba tartoznak, melyeket télen nem szabad öntöznünk, ha ezt nem tartjuk be, elkezdenek növekedni, habitusukat elveszítik, deformálódnak. A többi pozsgásainkat elég 3-4 hetente öntözni. Ami az öntözést illeti, a télen virágzó növények külön csoportot alkotnak. Ide tartozik például a karácsonyi kaktusz, a mikulásvirág, stb., ezeket akkor öntözzük, amikor a talajuk felső rétege kiszárad. A begóniákat, az afrikai ibolyát és az orchideákat télen is érdemes alulról öntözni, de nem szabad megengednünk, hogy állandóan vízben legyenek.
A fény
A fény minden növény számára elengedhetetlen. Megfelelő fény hiányában a növekedés lelassul, és a levelek kisebbek, halványabbak lesznek. A fény még fontosabb a mintás levelű fajtáknál, melyek még erősebb fényt igényelnek, ellenkező esetben színkontrasztjuk erősen csökken.
A növények természetes környezetükben különböző fényerősséghez alkalmazkodtak. A szobában is meg kell próbálnunk gondoskodni arról, hogy az adott növényt az általa megkívánt fény érje. Mindenképp figyelembe kell vennünk szobánk fényviszonyait. Például a déli fekvésű ablakpárkányon elhelyezett növények csak fele annyi fényhez jutnak, mintha a szabadban növekednének, mert az üveg visszaveri a fényt.
A fényerősség mellett fontos tényező a nappalok hossza. A legtöbb növény napi 12–16 óra világosságot igényel. Fényigény szempontjából levéldísznövényeinket két nagy csoportba oszthatjuk:
- az első csoportba tartoznak a trópusokról származó leveles növények – ezek napi 12 órás világosságot igényelnek (télen, nyáron), ha ezt télen nem tudjuk megoldani (pl. mesterséges megvilágítással, amit csak speciális növénytermesztő izzókkal tudunk elérni), akkor a növekedésük leáll.
- a második csoportba a mérsékelt égövi leveles növények tartoznak – ezek a nappalok rövidülésével abbahagyják a növekedést, ebből a szempontból ezzel a csoporttal télen nincs különösebb probléma.
A virágos növényeknek szintén két csoportját különböztetjük meg:
Az 1. csoportot alkotják a hosszú nappalos növények – ezek virágbontásukhoz 12 óránál hosszabb megvilágítást igényelnek (ennél rövidebb nappalokon nem virágoznak), pl. muskátli.
A 2. csoportba tartoznak a rövidnappalos növények – ezek akkor nyílnak, ha egy ideig napi 12 óránál rövidebb ideig éri őket fény, pl. a mikulásvirág, krizantém.
A fent leírtakból következik, hogy a rövidebb nappalok és a kevesebb napsütés miatt fontos, hogy télen maximalizáljuk a növényeinket érő fény mennyiségét. Ideális esetben tegyük őket a télikertbe vagy a tornácra, hogy több irányból is kapjanak fényt. Ha ez nincs meg, tegyük növényeinket egy nyugati vagy déli fekvésű ablakpárkányra.
A hőmérséklet
A szobanövények téli hőmérsékletigénye igencsak változó. Általában elmondhatjuk, hogy a legtöbb szobanövénynek 12–18 °C hőmérsékletre van szüksége. Ez igaz, de csak nagy általánosságban, ugyanis más az igénye a szubtrópusokról, ill. a mediterráneum térségéből származó növényeknek, és megint más a trópusokról származóknak. Az utóbbiak (eredeti származási helyükön) állandó melegben, fényben (napi 12 órás megvilágításban) és párában élnek 12 hónapon keresztül. Ezek a növények nem kedvelik a hőmérséklet-ingadozást, vagyis állandó hőmérsékletre van szükségük. Kimondottan rosszul viselik a huzatot, továbbá ha télen kinyitjuk rájuk az ablakot. Példák a fikusz fajok levélhullással reagálnak, ha erős hőmérséklet-csökkenés éri őket. A szubtrópusi, ill. a mediterráneumi növények ezzel szemben 4–10 °C-on telelnek, sőt nem ritkaság a gyengébb fagy sem. Ha az ebből a térségből származó növényeket meleg szobában teleltetnék, eleve kitennénk őket a pusztulásnak, ilyenek pl. a citrusfélék, a leander stb.
Az egyes térségekből származó növények teleltetésének legoptimálisabb hőmérséklete a téli hónapok szerint:
| hónap | mediterráneumi növények | szubtrópusi
növények |
trópusi
növények |
esőerdei trópusi növények | mangrove erdei növények |
| október | 10–12 | 10–12 | 16 | 18 | 24 |
| november | 8–10 | 10–12 | 16 | 18 | 22 |
| december | 6–8 | 8–10 | 14–16 | 16–18 | 22 |
| január | 4–6 | 8–10 | 14–16 | 18–20 | 22 |
| február | 4–6 | 8–10 | 14–16 | 18–20 | 22 |
| március | 8–10 | 10–12 | 16–18 | 20–22 | 24 |
A por eltávolítása a levelekről
A szobanövények, mint pl. a nagy levelű fikuszok, a monszterák, a filodendronok stb., levelein gyakran vastag porréteg halmoznak fel. Ez csökkenti a levélfelületet érő fény mennyiségét, ami megnehezíti számukra az asszimilációt (a táplálék előállítását). A levelekről ezt a porréteget rendszeresen el kell távolítanunk, pl. egy nedves ruhával, esetleg állítsuk növényeinket öt percre langyos zuhany alá. A lerakódott por nemcsak az asszimilációt csökkenti, hanem egészségügyi problémát is okozhat (betegség, ill. kártevők megjelenését).
A kártevők és a kórokozók ellenőrzése
Egy szépen gondozott szobanövényekkel teli lakás tökéletes környezet nemcsak a növényeknek, hanem a kártevőknek és a kórokozóknak is. Ilyenek pl. a levéltetvek, a pajzstetvek, a tripszek, a lisztecskék, a poloskák, a lisztharmat, a rozsda stb. Ezért szükségszerű, hogy növényeinket rendszeresen alaposan vizsgáljuk át, nincsenek-e rajtuk kártevők és kórokozók. Nézzük meg a levelek alját és felületét is. Ha kórokozók és kártevők jelenlétét észleljük, azonnal tegyük meg a megfelelő óvintézkedést.
Miután egy szobanövényt hazavittünk, és még mielőtt elhelyeznénk a lakásban, nézzünk utána, honnan származik, milyen ökológiai környezetből, milyenek az igényei. Igyekezzünk legalább 80%-ra betartani az előírásokat.
Kép és szöveg: Farsang István
(Forrás: https://lancaster.unl.edu/winter-care-indoor-plants/
https://www.thrive.org.uk/get-gardening/caring-for-houseplants-in-winter
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja