Szobanövényeink téli gondozása

Szobanövényeink számára a késő őszi csökkenő fényviszonyok a nyugalmi időszak kezdetét jelentik. Vagyis itt az ideje ezeket a növényeket felkészíteni a fagyos téli hónapokra. Fontos, hogy ebben az időszakban hagyjuk pihenni őket. Ha a gondozásukat ugyanúgy folytatnánk, mint nyáron, kitennénk őket a folytonos növekedésnek, megjelennének a gyökérrothadás tünetei, ami a pusztulásukhoz vezetne. Ahhoz, hogy szobanövényeink a telet probléma nélkül átvészeljék, fontos betartani néhány szabályt:

Az öntözés

Általános szabály, hogy a legtöbb szobanövényt elég kéthetente egyszer öntözni, mivel ezeknek a növényeknek télen kevesebb vízre van szükségük. A túl gyakori öntözés ebben az időszakban súlyosabb probléma, mint a nem elegendő öntözés. Mint minden általános szabály alól, itt is vannak kivételek. Példaként említhetnénk a kaladiumut, amely ősszel kezd visszahúzódni, és teljesen elveszíti leveleit, vagyis télen abszolút nem igényel öntözést, ellenkező esetben gumói elrothadnak. A kaktuszok szintén abba a csoportba tartoznak, melyeket télen nem szabad öntöznünk, ha ezt nem tartjuk be, elkezdenek növekedni, habitusukat elveszítik, deformálódnak. A többi pozsgásainkat elég 3-4 hetente öntözni. Ami az öntözést illeti, a télen virágzó növények külön csoportot alkotnak. Ide tartozik például a karácsonyi kaktusz, a mikulásvirág, stb., ezeket akkor öntözzük, amikor a talajuk felső rétege kiszárad. A begóniákat, az afrikai ibolyát és az orchideákat télen is érdemes alulról öntözni, de nem szabad megengednünk, hogy állandóan vízben legyenek.

A fény

A fény minden növény számára elengedhetetlen. Megfelelő fény hiányában a növekedés lelassul, és a levelek kisebbek, halványabbak lesznek. A fény még fontosabb a mintás levelű fajtáknál, melyek még erősebb fényt igényelnek, ellenkező esetben színkontrasztjuk erősen csökken.

A növények természetes környezetükben különböző fényerősséghez alkalmazkodtak. A szobában is meg kell próbálnunk gondoskodni arról, hogy az adott növényt az általa megkívánt fény érje. Mindenképp figyelembe kell vennünk szobánk fényviszonyait. Például a déli fekvésű ablakpárkányon elhelyezett növények csak fele annyi fényhez jutnak, mintha a szabadban növekednének, mert az üveg visszaveri a fényt.

A fényerősség mellett fontos tényező a nappalok hossza. A legtöbb növény napi 12–16 óra világosságot igényel. Fényigény szempontjából levéldísznövényeinket két nagy csoportba oszthatjuk:

  1. az első csoportba tartoznak a trópusokról származó leveles növények – ezek napi 12 órás világosságot igényelnek (télen, nyáron), ha ezt télen nem tudjuk megoldani (pl. mesterséges megvilágítással, amit csak speciális növénytermesztő izzókkal tudunk elérni), akkor a növekedésük leáll.
  2. a második csoportba a mérsékelt égövi leveles növények tartoznak – ezek a nappalok rövidülésével abbahagyják a növekedést, ebből a szempontból ezzel a csoporttal télen nincs különösebb probléma.

A virágos növényeknek szintén két csoportját különböztetjük meg:

Az 1. csoportot alkotják a hosszú nappalos növények – ezek virágbontásukhoz 12 óránál hosszabb megvilágítást igényelnek (ennél rövidebb nappalokon nem virágoznak), pl. muskátli.

A 2. csoportba tartoznak a rövidnappalos növények – ezek akkor nyílnak, ha egy ideig napi 12 óránál rövidebb ideig éri őket fény, pl. a mikulásvirág, krizantém.

A fent leírtakból következik, hogy a rövidebb nappalok és a kevesebb napsütés miatt fontos, hogy télen maximalizáljuk a növényeinket érő fény mennyiségét. Ideális esetben tegyük őket a télikertbe vagy a tornácra, hogy több irányból is kapjanak fényt. Ha ez nincs meg, tegyük növényeinket egy nyugati vagy déli fekvésű ablakpárkányra.

A hőmérséklet

A szobanövények téli hőmérsékletigénye igencsak változó. Általában elmondhatjuk, hogy a legtöbb szobanövénynek 12–18 °C hőmérsékletre van szüksége. Ez igaz, de csak nagy általánosságban, ugyanis más az igénye a szubtrópusokról, ill. a mediterráneum térségéből származó növényeknek, és megint más a trópusokról származóknak. Az utóbbiak (eredeti származási helyükön) állandó melegben, fényben (napi 12 órás megvilágításban) és párában élnek 12 hónapon keresztül. Ezek a növények nem kedvelik a hőmérséklet-ingadozást, vagyis állandó hőmérsékletre van szükségük. Kimondottan rosszul viselik a huzatot, továbbá ha télen kinyitjuk rájuk az ablakot. Példák a fikusz fajok levélhullással reagálnak, ha erős hőmérséklet-csökkenés éri őket. A szubtrópusi, ill. a mediterráneumi növények ezzel szemben 4–10 °C-on telelnek, sőt nem ritkaság a gyengébb fagy sem. Ha az ebből a térségből származó növényeket meleg szobában teleltetnék, eleve kitennénk őket a pusztulásnak, ilyenek pl. a citrusfélék, a leander stb.

Az egyes térségekből származó növények teleltetésének legoptimálisabb hőmérséklete a téli hónapok szerint:

hónap mediterráneumi növények szubtrópusi

növények

trópusi

növények

esőerdei trópusi növények mangrove erdei növények
október 10–12 10–12 16 18 24
november 8–10 10–12 16 18 22
december 6–8 8–10 14–16 16–18 22
január 4–6 8–10 14–16 18–20 22
február 4–6 8–10 14–16 18–20 22
március 8–10 10–12 16–18 20–22 24

A por eltávolítása a levelekről

A szobanövények, mint pl. a nagy levelű fikuszok, a monszterák, a filodendronok stb., levelein gyakran vastag porréteg halmoznak fel. Ez csökkenti a levélfelületet érő fény mennyiségét, ami megnehezíti számukra az asszimilációt (a táplálék előállítását). A levelekről ezt a porréteget rendszeresen el kell távolítanunk, pl. egy nedves ruhával, esetleg állítsuk növényeinket öt percre langyos zuhany alá. A lerakódott por nemcsak az asszimilációt csökkenti, hanem egészségügyi problémát is okozhat (betegség, ill. kártevők megjelenését).

A kártevők és a kórokozók ellenőrzése

Egy szépen gondozott szobanövényekkel teli lakás tökéletes környezet nemcsak a növényeknek, hanem a kártevőknek és a kórokozóknak is. Ilyenek pl. a levéltetvek, a pajzstetvek, a tripszek, a lisztecskék, a poloskák, a lisztharmat, a rozsda stb. Ezért szükségszerű, hogy növényeinket rendszeresen alaposan vizsgáljuk át, nincsenek-e rajtuk kártevők és kórokozók. Nézzük meg a levelek alját és felületét is. Ha kórokozók és kártevők jelenlétét észleljük, azonnal tegyük meg a megfelelő óvintézkedést.

Miután egy szobanövényt hazavittünk, és még mielőtt elhelyeznénk a lakásban, nézzünk utána, honnan származik, milyen ökológiai környezetből, milyenek az igényei. Igyekezzünk legalább 80%-ra betartani az előírásokat.

Kép és szöveg: Farsang István

 

(Forrás: https://lancaster.unl.edu/winter-care-indoor-plants/

https://www.thrive.org.uk/get-gardening/caring-for-houseplants-in-winter

About jogazda.com

Cikkajánló

A sóska teleltetése

Annak ellenére, hogy a sóska szintén a hidegtűrő növények közé tartozik, téli vagy tél alá …