Egyre kevesebben termelnek még a kiskertekben zöldséget. Húsz évvel ezelőtt a falusi üzletekben még nem árultak hagymát, sárgarépát, petrezselymet, paprikát, paradicsomot. A falvakból kosarakban vitték a friss zöldséget a városi piacra. De azóta elkényelmesedtünk, senki nem akar már gyomlálni, kapálni, ásni, mert az üzletekben első osztályú árut kapunk. Európa nyugati …
Bővebben »
Az őszi lombhullástól a kora tavaszi rügyfakadásig tartó időszakban szünetel a fák tápanyagfelvétele és csökken a növények légzése is, a gyümölcsfák nyugalmi állapotban vannak. Ebben az ún. alvó állapotban az előzőleg végbement kémiai folyamatok hatására a fák rendszerint károsodás nélkül elviselik az alacsonyabb hőmérsékleteket is. Téli fagykárra valószínűleg csupán azoknál …
Bővebben »
Mindig lesz otthon friss saláta és spenótfőzelék is, ha időben elvetjük a spenótot, sőt, ha már ősszel gondoltunk rá, akkor kora tavasszal szedhetjük is a friss bébispenót-leveleket. Sokan vannak, akik nem szeretik a spenótot, de a bébispenótot igen. Valószínűleg azért, mert az utóbbinak sokkal enyhébb, frissebb íze van. A sima …
Bővebben »
A trágyázás időpontjának meghatározásakor általában a növények vetési, ültetési időpontját vesszük alapul. Ennek figyelembevételével megkülönböztetünk: – alaptrágyázást, amelyet a tenyészidőn kívül végzünk, – indító- (starter) trágyázást, amelynek időpontja a növények vetési, ültetési ideje vagy az azt közvetlenül megelőző időszak, – fejtrágyázást, amelyet a tenyészidő alatt végzünk. Ezek a módszerek egymástól …
Bővebben »
A gazdák körében gyakorlati tapasztalat az ismert mondás, hogy a jövő évi termesztés az előző évben kezdődik. Egyrészt az áttelelő növények ültetésével, másrészt pedig az őszi talaj-előkészítéssel, amelynek nagyon fontos szerepe van a növények későbbi fejlődésében is. A háztáji gazdálkodásban, a kertek művelésében ugyan nem használhatók a nagyüzemi módszerek, erős, …
Bővebben »
A szilvafák egyik legveszélyesebb betegsége, a szilvahimlő vírus (plum pox virus – PPV), a csonthéjasok közül nemcsak a szilván, hanem a kajszibarackon és az őszibarackon is károsít, de megfertőzheti a meggyet, a cseresznyét, a mandulát is. Fertőzésének következtében a szilvafák levelein világoszöld, sárgászöld foltok, erezetük mentén vonalak jelennek meg. A …
Bővebben »
A tél alá vetés alapjában véve azt jelenti, hogy közvetlenül a téli hideg időszak beköszönte előtt vetjük el a még nem fagyos földbe egyes áttelelésre alkalmas zöldségfélék vetőmagjait. Habár ez a módszer kockázatos is lehet, mégis nagyon sok előnye van. A kockázat abban áll, hogy noha sokan azt gondolják, ilyenkor …
Bővebben »
A gyümölcsfák és bokrok nyugalmi állapotában végzett faápolási munkák keretében vágjuk ki az idős, beteg, terméketlenné vált fákat, és helyettük telepítsünk újakat. Lényeges azonban, hogy lehetőleg ne ugyanazt a fajtát ültessük a kivágott helyére. A kivágott fák gyökereit is ássuk ki, mert a földben maradt gyökérmaradványokon felszaporodhatnak a gyökérélősködő gombák, …
Bővebben »
A gyökeres szőlővesszőket és a gyökeres oltványokat ősszel is lehet telepíteni, de biztonságosabb a tavaszi (március közepétől április közepéig tartó) ültetés. Forgatott talajba fúróval ültetünk oly módon, hogy az ültetőfúrót 50–60 cm mélységig lenyomjuk a talajba, majd megmozgatva hézagot készítünk, ebbe a hézagba engedjük bele az előkészített vesszőt és gondosan …
Bővebben »
A csicsóka a napraforgófélék nemzetségébe tartozó évelő növény. A házikertben szintén több éven át termeszthető ugyanazon a helyen. Magasra, akár 3 méteresre is megnövő szára van. Fogyasztásra a burgonyához hasonlóan földben növő gumói kerülnek. Tavasszal és késő ősszel is ültethető. Telepítésre a kisebb méretű gumók a legalkalmasabbak, a nagyokat célszerűbb …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
