Enyhe ízéért szeretjük a bébispenótot

Mindig lesz otthon friss saláta és spenótfőzelék is, ha időben elvetjük a spenótot, sőt, ha már ősszel gondoltunk rá, akkor kora tavasszal szedhetjük is a friss bébispenót-leveleket.

Sokan vannak, akik nem szeretik a spenótot, de a bébispenótot igen. Valószínűleg azért, mert az utóbbinak sokkal enyhébb, frissebb íze van. A sima spenótot ráadásul nem szokás nyersen enni, míg a bébispenótot kifejezetten ajánlott úgy fogyasztani.

A bébispenót csak a méretében különbözik „nagy testvérétől”, ám ezáltal nagyobb népszerűségnek örvend, és egyre többször kerül az asztalra. Sok tápanyagot és vitamint tartalmaz, érdemes hát foglalkozni vele.

Milyen föld kell neki?

A homokos és a túl savanyú, túl lúgos talajokat nem kedveli ez a zöld növény, ezért tápanyagban gazdag, fekete talajban érdemes a termesztésének nekiállni. A mész, a kálium és a nitrogén jó tápanyagnak bizonyul a számára, jó, ha az előző évben trágyázott talajba kerül.

Mikor vessük el a magokat?

A spenótmagokat akár szeptemberben is elvethetjük, télre fóliaalagúttal vagy takarómulccsal védhetjük. A fóliaalagúttal védett spenótleveleket akár már februárban lecsipkedhetjük, ha az időjárás is kedvezett neki. Ilyenkor a talaj még elég nyirkos, az öntözést nem kell túlzásba vinni.

Ha ősszel nem gondoskodtunk a spenót termesztéséről, akkor kora tavasszal pótolhatjuk. Érdemes egy-egy hetes különbséggel folyamatosan vetni a spenótot, hogy mindig frissen szedhessük le. Szerencsére a bébispenót-levelek sem érzékenyek a talaj menti fagyokra, 4 fokos hőmérsékletben már vethető, egészen addig, míg tartósan 20 fok fölé nem kúszik a hőmérő higanyszála.

Milyen távolságra?

A sortávolság legyen 20 cm a vetemények között, a magoknak elég 2-3 cm-es mélység. Ha fólia alatt termesztjük, akkor 6 hét után akár már szedhetjük is a nagyobb leveleket. Ha zsenge bébispenótot szeretnénk, ne várjuk meg, míg teljesen megnőnek a levelek.

A betakarítás után

Április végére valószínűleg befejeződik a szabadföldi spenótszezon, az ezután növekvő levelek már nem olyan zsengék, és a növény is felmagzik. Érdemes eltávolítani a földből és a helyére később paprikát, paradicsomot vagy padlizsánt ültetni. Ehhez a talajt készítsük fel komposzttal vagy trágyával, a kártevőket is irtsuk ki, ha azt tapasztaljuk, hogy szükséges. Ha szeretnénk magokat begyűjteni, akkor hagyjunk meg egy-két spenótnövényt, várjuk meg, míg a levelek teljesen elsárgulnak, megszáradnak a magszár körül, majd rázogassuk ki belőle.

A zöldségek királya

A spenót a mediterrán régió egyik jellegzetes leveles zöldsége, amelyet már a 16. századi reneszánsz korszakban ismertek és szerettek. Korai kulináris népszerűsítése Medici Katalinnak köszönhető: miután elhagyta szülővárosát, Firenzét, és házasságot kötött a francia királlyal, Katalin olyan szakácsokat hozatott magával a királyi udvarba, akik tudták, hogyan kell jól elkészíteni kedvenc ételeit spenóttal. Ha tápértékét egyetlen kalóriára vetítjük, a spenót minden más zöldséghez képest több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, ezért nem véletlen, hogy ez a legegészségesebb salátanövény. A globális kereskedelemnek és az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően gyakorlatilag egész évben elérhető az üzletekben. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt az erre érzékenyeknek érdemes vigyázni a spenóttal, bár az első világháborúban ez nem akadályozta meg a francia hadsereget abban, hogy tömegével adjanak préselt spenótlével kevert bort a katonáknak. Popeye, a tengerész, a fiktív hős, aki imádta a spenótot, és fogyasztásakor emberfeletti erőre tesz szert. Hatására az 1930-as években 33%-kal emelkedett a spenótfogyasztás az Egyesült Államokban. Bár csak konzervként fogyasztotta, de tudni kell, hogy a levelek az élelmiszeripari feldolgozás következtében elveszítik színüket és állagukat, és úgy már nem az igaziak.

About jogazda.com

Cikkajánló

Népszámlálás 2021

Megkezdődött az országos online népszámlálás, ami március 31-ig fog tartani. KÉRDÉSEK A KITÖLTÉSRŐL Mit jelent …