Kertészkedés

Nagyon körültekintően kell eljárni a szőlőfajták kiválasztása során is, ami szintén nehezebb, mint az egyszerűbb tőkeművelésmódú tőkék esetében. Célszerű eltérő időpontban érő, eltérő színű, illetve növekedési jellegű stb. fajtákat választani, ám ezek összehangolása nem egyszerű feladat, mivel könnyen megtörténhet, hogy az erőteljesen növekedő fajták elnyomják a gyengébbeket. A fajtaválasztáskor kimondottan …

Nálunk egyelőre kevésbé ismert zöldségféle és kevesen fogyasztják. Annak ellenére, hogy a répából nemesítették ki, nem a gyökerét fogyasztják, hanem a húsos levélnyelét és levelét. Helyrevetéssel szaporítják, áprilistól május elejéig vethető. A magokat 30-50 cm-es sortávolságra, egymástól 5-10 cm-re vetjük. Kelés után a felhasználástól függően az állományt egyelni kell. Ha …

Az üzemi termelésben és a háztáji kertekben is napjainkban a korábbi betakarítás elősegítése érdekében a hagyományos melegágyi termesztés helyett a fóliák alkalmazása került előtérbe. S nemcsak a hagyományos vázszerkezetre felhúzott fóliasátor, hanem a korai vetésű szabadföldi növényekre felhúzott fátyolfólia vagy réselt fólia is sokat javíthat az egyes zöldségfélék koraiságán. A …

Az áfonya eredetileg vadon termő, mára ízletes asztali gyümölcs, mely hűtve jól tárolható és a fagyasztást is jól bírja. Kiváló lekvár, szörp, ivólé és bor is készíthető belőle. Tavaszi virágzása valamint őszi lombszíneződése is látványos, így dísznövényként vagy sövény kialakítására is alkalmas. Ehető termése alapján a kertben is jól nevelhető, …

A gyümölcsfák tavaszi kezelését a házi kertekben némileg bonyolítja, hogy általában több gyümölcsfajt és fajtát termesztünk, emiatt megtörténik, hogy a vegetáció alatt az egyik növény virágzása vagy érése a befolyásolja a másik fajta permetezését. Ezért az egész évi sikeres védekezés egyik fontos követelménye, hogy az alapvető kezelésnek számító lemosó permetezéseket …

– A vetés mélysége apró magok esetében 1-3 cm (sárgarépa, petrezselyem, hagyma, saláta), közepes magoknál 2–4 cm (uborka, retek, cékla, tök), nagy magvúaknál 4–6–7 cm (borsó, bab). A vörös- és lilahagyma valamint a fokhagyma „tavaszi” gerezdjei 4–6 cm mélyre duggathatók. A gyöngyhagyma vetésmélysége 5–7 cm, és kissé sűrű legyen, mert …

Előbb-utóbb a legkisebb növény is eléri azt a méretet, amikor már nem fejlődik tovább, a közepe kihal, és kénytelenek vagyunk szétosztani, ifjítani. A tőosztás a legegyszerűbb szaporítási mód, és minimális szabály betartásával új növényekhez juthatunk. A legtöbb növényt oszthatjuk ősszel is, de van egy pár, melyet csak tavasszal. Ne várjuk …

Számos haszonnövénynek a díszváltozatai is ismertek. Ilyenek például a díszkukoricák, a díszmákok, a díszlen, a díszsárgarépa stb. A csoport kimagasló tagjai a dísznapraforgók, melyek lehetnek egynyáriak és évelők. A legelterjedtebbek és legismertebbek az egynyári napraforgó díszváltozatai. Minden napraforgófaj őshazája Észak-Amerika. Egynyári napraforgó (Helianthusannuus) A mezőgazdasági termelésben ezt a fajt termesztik …

A magas ágyás egy talajszint felett elhelyezkedő, ebből kiemelkedő mesterségesen kialakított fából, téglából, esetenként műanyagból készült kerettel körbehatárolt termőhely, amelyet elsősorban a zöldségtermesztők használnak. A magas ágyást rendszerint komposzttal, földdel és trágyával töltjük fel, így megfelelő talajminőséget biztosítunk a növényeknek. A különféle, több rétegben elhelyezett szerves anyagok bomlása hőt termel, …

Palántázással és  helyrevetéssel is szaporítható A keresztesvirágúak családjába tartozó egyéves zöldségfajta jellemzője, hogy nem kedveli a nagy meleget, viszont a fagyot eléggé jól elviseli. Ajánlott tenyészhőmérséklete 16 °C.  Magja apró, ezermagtömege 0,8-1,2 gramm, csírázóképességét 4-5 évig megtartja. Palántázással és  helyrevetéssel is szaporítható. A korai és az áttelelő salátánál általában a palántázást, …