Az üzemi termelésben és a háztáji kertekben is napjainkban a korábbi betakarítás elősegítése érdekében a hagyományos melegágyi termesztés helyett a fóliák alkalmazása került előtérbe. S nemcsak a hagyományos vázszerkezetre felhúzott fóliasátor, hanem a korai vetésű szabadföldi növényekre felhúzott fátyolfólia vagy réselt fólia is sokat javíthat az egyes zöldségfélék koraiságán. A legegyszerűbb módszer, hogy a korai vetésű petrezselyemre, sárgarépára, hónapos retekre a „növénynyel együtt növekedő” fátyolfóliát borítunk. Annak érdekében, hogy a tavasszal meglehetősen gyakori és erős szelek el ne vigyék, a széleit földdel vagy más anyaggal rögzítjük.
A korábban kiültetett fejes salátát, a karalábét, karfiolt és fejes káposztát is így védhetjük meg az időjárás viszonytagságaitól, elsősorban a túlságos lehűléstől. A fóliatakarás alatt a növények szépen legyökereznek és élénken növekednek. Velük együtt „növekszik-tágul” a fátyolfólia is, ilyenkor nincs is szükség szellőztetésre, és az öntözéssel sem adódnak gondok, hiszen ezek a fátyolfóliák a vizet áteresztik.
Fontos azonban, hogy a fóliát lehetőleg közvetlenül a palánták kiültetése után leterítsük a növényekre, hogy minél jobban mérsékeljük a kiültetés utáni sokkot, és megteremtsük a kívánt mikroklimatikus hatást. A fóliát csak akkor vegyük le, ha az időjárás már ténylegesen melegre fordult, s ezt ne tűző napsütésben, vagy erős szélben, hanem inkább estére vagy borúsabb időben tegyük.
A betakarítás koraiságát fóliaalagút segítségével is növelhetjük. A fólialagutak elemei ma már összerakható műanyag csövecskék formájában a kereskedelemben is kaphatók, de vannak, akik házi készítésű vázat alkalmaznak. A fóliát tartó vázat hajlékony veszzőkből vagy dróthuzalokból alakítják ki, ilyenkor főleg arra kell ügyelni, hogy a tartóvázak egymástól való távolságát a teherbíró képességük alapján válasszuk meg. A vázra terített fóliasátrat az oldalakon rögzítjük, az alagút két végén pedig elegendő ráhagyást hagyunk, hogy összefogva rögzíthessük. (sz)