A hagyományos zöldségnövények mellett a háztáji kertekben is egyre nagyobb szerepet kapnak a fűszernövények. Saját használatra való termesztésük esetén a zöldségeknél jóval kisebb termőterületet igényelnek. A fűszernövények többsége mediterrán eredetű, ezért a kertben a napos helyekre ültessük őket, bár vannak közöttük félárnyékot elviselők is. Vannak, amelyek a szárazabb meszes talajt, …
Bővebben »
Bármilyen furcsán hangzik is, a hó tökéletes védőréteget képez a hideg ellen. A levegő ilyenkor sokkal hűvösebb, nem áramoltatja a hőt, ezáltal a vastag hóréteg remek szigetelő a fagy ellen. A szabad levegőn levő növényrészek azonban könnyen túlterhelődhetnek, lehajolhatnak a hó súlya alatt. Az összes dísz- illetve konyhakerti növénynek más és más …
Bővebben »A kerti zsázsa főleg a téli hónapokban gazdagítja a család friss zöldséggel való ellátását. Ez a legrövidebb tenyészidejű zöldségnövény, amely a vetés után már 10-12 nappal sűrű, zöld állományt képez. A kerti zsázsa apró, barna magját egyébként bármikor elvethetjük. Ehhez jó minőségű tápföldet, vagy homokkal kevert kerti földet használunk, amit …
Bővebben »
A gránátalma a régi Perzsiában őshonos gyümölcs, Európában, a Földközi-tenger mediterrán éghajlatú partvidékén termesztik. Nálunk egyelőre leginkább dísznövényként, termést nem, vagy pedig csak apró méretűt hozó fajtáit ismerik. Vannak azonban nagyon jó télállóságú gyümölcstermő fajták is, amik akár a mínusz 18 fok körüli fagyokat is elviselik. A gránátalma gyümölcse ősszel …
Bővebben »
A csicseriborsó Ázsiából származik, ahol 7-8000 évvel ezelőtt a Közel-Kelet északi részén már termesztették. A pillangósvirágú növények közé tartozik, termése emberi étkezésre és takarmányozásra is alkalmas. Magja fehérjében kifejezetten gazdag, ezért kedvelt takarmánynövény, de zölden nem etethető, mert a mirigyszőrei által termelt alma- és oxálsav-tartalma magas. A csicseriborsó a meleg, …
Bővebben »
A buja, színes lombozatnál nincs divatosabb. A szobanövények egyre népszerűbbek a lakberendezésben, egyre nagyobb az érdeklődés a természetközeli megoldások iránt. Íme, 2023 legnépszerűbb szobanövényei. Szobafikusz A drámai lombozatú növények 2023-ban is népszerűek voltak, közöttük is kiemelt szerepet kapnak a tarka és sötét lombozatú fajták. A szobafikusz sötét, fényes levelei remekül …
Bővebben »
A pasztinák Európában őshonos gyökérzöldség, amely sokféle felhasználásra alkalmas, meglehetősen hidegtűrő növény. A petrezselyemtől a levelek töveinek megfigyelésével tudjuk megkülönböztetni: a petrezselyem felső vége kicsúcsosodó, a paszternák levelei viszont egy völgyszerű mélyedésből erednek a gyökér tetején. Elsősorban a napos, tápanyagokban gazdag és jó vízelvezetésű termőhelyet kedveli, de a félárnyékot is …
Bővebben »
A körülbelül 2000 fajt számláló broméliafélék családja Közép- és Dél-Amerikában honos. Az őslakosok nehezen írtható, haszontalan tüskés gyomnak tartják, csak néhányat kedvelnek a virágai miatt. Kertészeti hasznosításuk Európában, mindenekelőtt Belgiumban kezdődött. Európából később átterjedt Észak-Amerikába, sőt az Európában kinemesített nagyvirágú fajták terjedtek el Dél-Amerikában is, a broméliák őshazájában. Díszítőértéküket főleg …
Bővebben »
Aki saját maga szeretne szőlőt szaporítni és van ismerőse, akitől a téli metszés idején vesszőt kérhet, saját gyökéren (tehát nem oltványon), aránylag könnyen nevelhet szaporító anyagot. Oltványokat inkább növekedési, talajtulajdonsági, stb. okokból javasolt telepíteni, a kezdő szőlész számára a megfelelő fajták gyökereztetésével lehet ültetőanyagot előállítani. A vesszőket a télutón ill. …
Bővebben »
A pohánka, másnéven hajdina az egyetlen olyan gabonafélék közé sorolt növény, amely nem a fűfélék családjába tartozik. A keserűfűfélék közé sorolják. Hazája Közép-Ázsia, ahonnan a középkorban került Európába. Elsősorban takarmánynövényként hasznosították, majd később egyre inkább gyógynövényként illetve emberi táplálékként is bekerült a köztudatba.. A termőhelyi adottságoktól függően a szár magassága …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
