Helyzetkép a hazai zöldségtermesztésről

Fejlesztési beruházások kellenek

November végén Mojmírovce-ban tartotta hagyományos évadzáró szakmai rendezvényét a Szlovákiai Zöldség-  és Burgonyatermesztők Szövetsége,amelyen a hazai speciális növénytermesztési ágazatok, a zöldség, a gyümölcs és a szőlő termesztésének helyzetét és kilátásait vették górcső alá az ágazati és meghívott szakemberek. A kétnapos találkozó gazdag programjából ebben a cikkben a hazai zöldségtermesztés helyzetét feltáró beszámoló lényeges elemeit tárjuk az érdeklődő olvasók elé.

A hazai piacot továbbra is elárasztja a külföldről behozott több százezer tonnányi zöldség, gyümölcs, és szőlő, illetve bor – miközben ezeket az árukat a saját környezeti és termesztési adottságaink révén magunk is meg tudnánk termelni. Örvendetes viszont, hogy a hazai fogyasztók immár egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hazai eredetű termékek iránt, állapította meg helyzetjelentésében Jozef Šumichrast, az említett szövetség ügyvezető igazgatója, aki egyben utalt a kormányprogram erre a területre vonatkozó célkitűzéseire, az élelmiszerekből való önellátás mértékének növelésére és az agrárágazat igazságos támogatási rendszerének átalakítására.

A zöldség ágazatban ugyanis egyelőre még mindig meglehetősen kevés az aktívan tevékenykedő nagyobb területen gazdálkodó piacképes zöldségtermelők száma. A 2019-es statisztikai adatok szerint a szántóföldi zöldségtermesztés évi volumene 125 770 tonnát tett, ebbe a háztáji termesztők termését is belekalkulálták, ugyanakkor a 100 hektárnál nagyobb termőterületen csak 19 ilyen gazdálkodó volt, akik összesen 3356,5 hektáron termesztettek zöldséget. Az 50-100 hektár közötti sávban gazdálkodók száma 18, akik 1254,6 hektár területet műveltek ezzel a céllal, vagyis a két meghatározó csoport által művelt vetésterület összesen 4611,2 ha volt, ami  az összes zöldség-vetésterületnek több mint 70 százalékát tette ki. Amint az adatokból is látszik, a hazai zöldségtermesztés egyik problémája a kis- és középvállalkozó zöldségtermesztők alacsony létszáma.

Hasonló a helyzet a burgonyatermelésben is, itt 10 olyan 100 hektár fölötti nagytermelő van, akik összesen 1800 hektáron termesztik a burgonyát, 50 hektár felett 15 termelő mintegy 1000 hektáron termeli ezt a zöldséget. Ezek uralják a hazai piaci kínálatot, a kisebb termelők számára inkább a lokális piacok és adott fogyasztói csoportok kiszolgálása a cél.

A szlovákiai mezőgazdaság egyik fő problémája a termelés diverzifikálása, ezen belül a speciális növénytermesztési ágazatok alacsony részaránya, ami kedvezőtlen hatással van a vidéki foglalkoztatottság szintjére is. Ugyanakkor a termelés diverzifikációja  (több részre való felosztása a kockázatmegosztás érdekében) függ a benne szereplők számának bővítésétől is (fiatal vagy kistermelők bevonása), akiknél kérdéses, vállalják-e a zöldségtermesztéssel járó magasabb költségeket és kockázatot. Ezzel összefüggésben a jelentés hangsúlyozza, hogy az uniós támogatási rendszerben eddig működtetett jövedelempótló támogatások működtetése téves. Ebben a rendszerben ugyanis nem a zöldségtermesztés volumenét támogatják, hanem a területalapú támogatás keretében a zöldséggel beültetett termőterületet. Az ágazat versenyképességének javítása szempontjából ugyancsak téves az integrált termesztési rendszer keretében folyósított hektáronkénti támogatás, hiszen itt is a művelt terület után kapja a termelő a támogatást. A támogatási rendszer a fedett termesztő berendezések esetében is a már említett területalapú elvet alkalmazza, s így mivel nálunk az állami segítségnyújtás keretében sem jogosultak dotációkra, ezek a termelők a nyugati versenytársaikhoz képest nagyságrendileg többszörösen kisebb támogatáshoz jutnak. Félő, hogy ha ezen a területen nem változik a helyzet, további leépülések várhatók. A megoldást az jelentené, ha a területalapú támogatások keretében a speciális ágazatok szereplői az általuk termesztett növények költségszinje alapján jutnának támogatáshoz.

A szlovákiai zöldségtermesztés és a többi speciális ágazat versenyképességének növelése érdekében szükség van a beruházási támogatások kibővítésére. A nagytermelőknek kedvezőbb a helyzetük a beruházási hitelek finanszírozásában, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások, a kezdő családi gazdaságok és fiatal gazdák esetében inkább a támogatott projektek általi lehetőségek az elérhetők. Ezen a területen egyelőre a jogi bizonytalanságok okoznak fennakadásokat a kistermelők által termesztett és feldolgozott termékek értékesítésében. Nyilvánvalóvá az is, hogy az ágazat egésze szempontjából elkerülhetetlen a termelői vertikum kiépítése, vagyis a termelési, a feldolgozói és az értékesítési láncok összekapcsolása. Ehhez a műszaki berendezésekbe történő beruházások mellett szükség van pl. az öntözési rendszerek felújítására, vagy újak kialakításra, raktárak és tárolók felépítésére, a fedett termesztő berendezések felújítására, a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználására, valamint a feldolgozói kapacitások jelentős bővítésére. Sajnos ezeken a területeken jelentős a lemaradás, az idevonatkozó beruházási pályázatok mintegy 5 évvel ezelőtt kerültek kihirdetésre, az utóbbi időszakban csupán a kis, és kezdő vállalkozók indulási támogatására írtak ki pályázatot. A műszaki jellegű beruházások terén meglévő lemaradásunkat az elkövetkező időszakban mindenképpen csökkenteni kell a versenyképesség esélyének fenntartása érdekében, erre az új uniós költségvetési időszakban magasabb szintű tagállami támogatások formájában is lehetőség nyílik. A szomszédos országok példája alapján, ahol akár 80 százalékos állami kiegészítéssel igényelhetők beruházási támogatások, nálunk is szükség lesz erre a megoldásra, a szövetség javaslata alapján 3 millió euróig terjedő beruházási projektek finanszírozásával. Ez elsősorban a nagytermelők lehetőségeit bővíti, akik számára a termelői-értékesítő szervezetekben való részvétel a versenyképesség megőrzése érdekében is szerepet játszik. A kis- és középvállalkozók számára a lokálisa piacokon való termékelhelyezések támogatását kell ösztönözni a kereskedelmi és marketing stratégiák fejlesztésével. Feldolgozta: szilvássy

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júniusi száma

Júniusban a háztáji kertekben már „nagyüzem” van, ebben a hónapban ugyanis a legtöbb zöldségféle az …