A burgonya előcsíráztatása

[dropcaps]A burgonya előcsíráztatásával gyakorlatilag a „hajtatáshoz” készítjük elő a vetőburgonyát. Ez a módszer a házi kertben is bevált. Lényege, hogy a vetésre szánt burgonyagumókat világos helyen, konyhában, kamrában ablak mellett megfelelő fényviszonyok között 10-14 fokon tartjuk. A gumókat lapos ládában egy rétegben kell elhelyezni, hogy minél jobban érje őket a fény. Száraz helyiségben a megfelelő páratartalom elérése érdekében átlyuggatott fóliazacskóban is csíráztathatók a gumók. A megfelelő fényviszonyok között csíráztatott gumók rövid, zömök, zöldeslila csírákat fejlesztenek, amelyek hossza megközelítőleg 1 cm. Az előcsíráztatás 5-7 hétig tart, és a talaj hőmérsékletéttől függően a csírázott gumók már április elején is elvethetők, s így június elején szedhető a friss korai burgonya.[/dropcaps]

Az előcsíráztatás során a legfontosabb követelmény a megfelelő fényviszonyok betartása. Sötétben vékony, fehér csírák képződnek, melyek nem alkalmasak termesztésre. Beteg gumóból szintén rendkívül vékony, megnyúlt cérnahajtás képződik.

A tapasztalatok egyértelmű összefüggést mutatnak a gumók nagysága és a termésmennyiség között. Apró gumóból általában nem várható megfelelő termés. Túl nagy gumókból viszont szintén nem kapunk méretarányosan nagyobb termést. Legjobb a 4–8 cm átmérőjű vetőgumókat elültetni. Ha a gumók túl nagyok, vágjuk ketté azokat. Korai termesztésre válasszunk a korai fajtákat.

Kiültetés előtt egy héttel, néhány centiméter komposzttal, vagy tőzegréteggel beszórhatjuk, majd beöntözhetjük a ládákban levő gumókat. Április elején, amikor a talaj hőmérséklete a kiültetés mélységében elérte a 6 oC-ot, kiültetjük. Az ajánlott sor- és tőtávolság 70 cm illetve 30–35 cm. A korai burgonyát sekélyebben ültessünk, mint későbbit, kb. 5–8 cm mélyre. A gumókat kapával készített fészekbe vagy árokba csírás végükkel felfelé rakjuk. Hogy meggyorsítsuk a kelést, a talajt fóliával is takarhatjuk akár közvetlenül, akár fóliaalagút formájában.

Korai burgonya termesztésére legmegfelelőbbek a könnyen felmelegedő homoktalajok. A burgonya káliumigényes növény. Ha lehetséges ősszel adjunk 20–30 kg/m2 istállótrágyát, 3–4 dkg/m2 18%-os szuperfoszfátot és ugyanennyi 50%-os kénsavas kálit. Ha ez elmaradt, tavasszal már semmiképp ne adjunk kálisót (KCl), hanem csak kénsavas kálit, mert a klór károsítja a fiatal csírákat. Homokon tavasszal is adhatunk istállótrágyát, de csak teljesen érettet! A nitrogént mindenképp tavasszal adjuk, tehát közvetlenül ültetés előtt. Ilyenkor adhatunk 1,5 dkg/m2 34%-os ammóniumnitrátot (mészben szegény talajon pétisót) és kelés után 2–3 alkalommal 1 dkg/m2 pétisót és 2 dkg/m2 50%-os kénsavas kálit. Savanyú, mészhiányos homoktalajon nagyon jó hatása van a mésztrágyázásnak. Mivel a burgonya magnéziumigényes, magnéziumhiányos talajon 100–150 kg/ha magnézium-szulfáttal 25%-os terméstöbbletet érhetünk el.

Nagyon fontos még a mély talajművelés, mert a sekélyen művelt, kemény, rögös talajon a gumók kicsik és deformáltak lesznek és a gyökeres se tudnak megfelelően kifejlődni.