Palántanevelés saját használatra

A háztájiban zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdát kellemetlen meglepetés érheti, ha a kertjében termeszteni kívánt zöldségfélét piacon vásárolt, esetenként ismeretlen eredetű palántákból próbálja meg kinevelni. Bizonyára sokaknak vannak tapasztalataik, amikor az édespaprika-palántákról méregerős termést szedtek, vagy jobbik esetben a leszedett termés csak formájában hasonlított az eladáskor deklarált fajtához. Ezt a helyzetet elkerülhetjük, ha csak megbízható termelőtől vásárolunk palántát, vagy ha az adott zöldségfélét saját magunk által vásárolt magból neveljük ki.

A palántáról való termesztés fő előnye, hogy a hosszú tenyészidejű, többnyire fagyérzékeny növényfajok esetében a kezdeti fejlődést meggyorsítjuk, ezzel biztosítjuk, hogy a kiültetett növényeknek lesz elegendő ideje az elvárt mennyiségű termést kiérlelni. A háztájiban termelhető zöldségfélék közül palántanevelésre elsősorban a fejeskáposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a dinnye, a paprika, a paradicsom és a tojásgyümölcs, valamint az uborka, a cukkini, a patisszon és a brokkoli javasolható.

Aki eldönti, hogy saját palánták nevelésével biztosítja a kerti növényeinek szaporítását, annak alapvető kiindulási pont az elképzeléseknek megfelelő fajtaazonos vetőmag beszerzése. Háztáji viszonyok között a kiskereskedelmi csomagolású vetőmagok és a rajtuk feltüntetett információk  megfelelő támpontokat adnak az adott növény termesztési feltételeihez. Ajánlott ellenőrzött, lehetőleg betegségeknek ellenálló fajtáról származó vetőmagot vásárolni.

A magvak ideális vetési idejét a kiültetés időpontjából visszaszámolva lehet megállapítani. A fagyérzékeny fajokat április vége, de inkább május eleje előtt nem ültethetjük ki, tehát a vetésnek kb. nyolc héttel korábban kell történnie.

A magokat szaporító ládába, vagy lapos, alul kilyuggatott edénybe vethetjük, ebben az esetben az első lomblevelek megjelenésekor – ezek a kelést követően fejlődő sziklevelek után fejlődnek ki – önálló csészékbe vagy ún. tápkockákba át kell tűzdelni a magoncokat.  Kényelmesebb megoldás, ha közvetlenül olyan edénybe, közegbe vetjük a magokat, amelyben a kiültetésig nevelni fogjuk a palántánkat. Ez lehet kisméretű szabványos edény, korábban megoldásnak számított a tejfölös pohár is. A vetés legegyszerűbb módja, ha a termesztő közeg felszínére szórjuk a kívánt mennyiségű magot, majd vékonyan (kb. 0,5 cm) betakarjuk palántafölddel.

A melegkedvelő növényfajokat csíráztatáskor magasabb hőmérsékletű helyre (radiátor fölé) tegyük, és fedjük le átlátszó műanyag lappal. Kelés után a palánták számára megfelelő a szobahőmérséklet is. A földet tartsuk folyamatosan nyirkosan. Erre kézi permetezőt használjunk, ezzel elkerüljük, hogy az apró magokat a sugárban érkező víz kimossa a földből.

Vetésre a legalkalmasabb a semleges kémhatású, talajlakó károsítóktól mentes, készen kapható palántaföld-keverék. Ez tartalmazza a szükséges tápanyagokat is. Nitrogéntartalmú tápszert semmiképp ne adjunk a palántáinknak. Nagyon fontos, hogy a palánták megfelelő megvilágítást kapjanak. Ennek a legjobb módja, ha kelés után világos, szobahőmérsékletű helyre, ideális esetben télikertbe, de legalábbis az ablakpárkányra helyezzük a növényeket.

A palánták a legtöbb faj esetén három-négy lombleveles korukban már kiültethetők. Ültetés előtt eddzük a palántákat: helyezzük el őket egy-két napra jóval hűvösebb, de világos és fagymentes helyen, és jelentősen csökkentsük az öntözővíz mennyiségét. (sz-nebih)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …