Kertészkedés

A póréhagyma ugyan nem igényli az istállótrágyával frissen trágyázott talajt, de a humuszban és tápanyagokban gazdag termőközeget meghálálja. Ugyanakkor nem kedveli a savas kémhatású talajokat, leginkább a 6,5-8 pH értékű területeken érzi jól magát, ezért szükség esetén ültetés előtt meszezéssel javíthatunk a talaj kémhatásán. Két éves, a fokhagymához hasonló lapos …

Igen sok házikertben a gyümölcsfákat nem szokták trágyázni, mégis teremnek. Vannak kísérleti adatok, amelyek arról számolnak be, hogy a 40-50 éve trágyázatlan gyümölcsparcellák semmi hátrányos tünetet sem mutatnak, kielégítő termést adnak. A gyümölcsfák gyökerei igen mélyre lehatolnak a földbe, és nagy területet hálóznak be, ezért valamennyi táplálékot mindig találnak a …

A málna vadon termő változatait, erdők szélén, cserjésekben és hegyoldalakban máig megtalálhatjuk, nemesített változatának gyümölcsét ma már a kertünkben termesztjük. A málna alapvetően az évelő növények csoportjába tartozik, ugyanakkor csupán csak a gyökere számít évelőnek, a hajtásai kétévesek. Telepítés után az első esztendőben a főhajtások elérik a teljes hosszúságukat, majd …

Az utóbbi években egyre többen fedezik fel a fokhagyma gyógyító hatását, egyúttal a hazai termesztésű növény előnyeit a Távol-Keletről behozott, esetenként nagyobb méretű, de kevésbé tartós, gyengébb minőségű fokhagymával szemben. Ez a növény a mi térségünkben is kiválóan megterem, s így a házi kertben is jól termeszthető. A fokhagymát tavasszal …

A levélzöldségfélék közül a fejes salátának számos termesztési módja és több fajtatípusa ismert, ami lehetővé teszi, hogy szinte az év minden szakaszában termeszthető és fogyasztható. A fejes saláta nem hőigényes növény. Egyes fajtái jól tűrik a hideget, az áttelelő fajták mínusz 10 °C-ot is károsodás nélkül elviselnek. A magvak csírázása …

A póréhagyma évelő növény, mediterrán országokban vadnövényként is megtalálható. Érdemes vásárolni és fogyasztani, mert igen egészséges növény, magas a B-vitamin-tartalma, emellett pedig ásványi sókat, valamint sok vasat is tartalmaz. Termesztése Létezik nyári, őszi és téli fajta is. A póréhagymát két évelőként tudjuk termeszteni, vagyis az első évben csak a levelei …

Hasonlók, mégis különböznek A legkorábban vethető zöldségfajták között a spenót és a sóska külsejükben egymáshoz hasonló zöldségnövények, de a termesztési feltételeik már különböznek egymástól. A spenót gyakorlatilag minden ta­lajon, szinte minden kertben megterem. Termesztése három vetési időszakban is lehetséges, tavasszal, nyáron és ősszel. A legjobb eredményt a tavaszi vetéstől várhat­juk, …

A fokhagymán a kártevők közül a legtöbb bosszúságot a fonálférgek okozzák, például a szárfonálféreg (Ditylenchus dipsaci – Háďatko zhubné). A fonálféreggel fertőzött növények sárgulnak, a gyökerek elhalnak, a beteg növényt könnyen ki lehet húzni a talajból, népiesen azt mondják „kikoszosodik a fokhagyma”. Bár ez a kártevő sok növényen károsít, nálunk …

A lemosó permetezést ősszel lombhullás után és/vagy tél végén, lombfakadás előtt ajánlott végezni. Célja, hogy a fákon, a szőlőn vagy a bokrokon, az elágazásokban, a rügyekben és a rügyeken megbúvó károsítókat elpusztítsuk, mielőtt megkezdenék károsításukat. Ezt a permetezést célszerű a metszést követően végrehajtani, mert egyúttal a sebeket is lezárjuk és …

A gyümölcsfajták szaporításának legelterjedtebb módja az oltás. Lényege, hogy a nemes fajta rügyeit vagy vesszőit úgy illesztjük össze az alannyal, hogy azok szövetei bizonyos idő múltán összeforrjanak. Az oltást tavasszal a vegetáció megindulása előtt, vagy közvetlenül utána végzünk. Az oltáshoz szükséges jól beérett oltóvesszőt egészséges fákról szedjük, lehetőleg lombhullás után, …