Régen gyakran csak ecetes salátaként, vagy savanyúság formájában került a cékla az asztalra, de ma már szuperélelmiszerként emlegetjük. Az egyik legegészségesebb zöldségünk, amely mára szinte újjászületett. Termesztése még a kezdő kertészeknek sem okoz gondot, színkavalkádja még a virágágyásokat is feldobja, nem beszélve a magas vitamin- és ásványianyag-tartalmáról, amely az egészséges …
Bővebben »Az alma és a körte szüretelése
Az almát függetlenül attól, hogy milyen célra akarjuk szedni, fogyasztásra érett állapotban takarítjuk be. Szedési idő szempontjából legfontosabb az alma alapszíne, mértéke és mérete. Fontos, hogy a kocsány könnyen váljon el a termőrésztől, melynek a szedés mennyisége céljából is meghatározó a szerepe lehet. A nem kellően érett alma nehezen válik …
Bővebben »„Hurkába csomagolt” fólia
Aki régóta rendszeresen és figyelmesen olvassa lapunkat, annak hasábjain már találkozhatott Nagy Alajos bélvatai nyugdíjas ezermesterrel, aki hetven fölött is aktív kertészkedőként folyamatosan a munkát megkönnyítő, hatékonyabbá vagy gazdaságosabbá tevő megoldásokon töri a fejét. Ráadásul, ezeket az ötleteket nem csak „elméleti” szinten, a mit lehetne, vagy mit kéne tenni javaslat …
Bővebben »Áttelelő vöröshagyma
Az áttelelő hagyma sikeres termesztésének egyik fontos szempontja a vetés megfelelő időzítése. A vetőmagot sem túl korán, sem túl későn nem ajánlott vetni. A túl korai vetés esetén a hagymák túlfejlődnek őszre, ezért tavasszal sok magszárba megy közülük. A kései vetés miatti túl fejletlen állomány pedig nem télálló. Az áttelelő …
Bővebben »Kínai kel – augusztusban helyrevetéssel
A kínai kel a zöldségfélék között ez az egyik legfinomabb és legkönnyebben emészthető káposztaféle Kelet-Ázsiából származik. Szaporítása magvetéssel vagy palánta ültetésével történik. Közvetlen helyrevetéssel csak július végén, augusztus elején érdemes megpróbálkozni, a korábbi vetés könnyen magszárba futhat. A palánták a júliusi hőségben ugyancsak nehezen erednek, így szántóföldön a közvetlen vetés …
Bővebben »A téli retek augusztusban vethető
A téli reteknek tavaszi rokonához képest az az egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy kiválóan tárolható, egyúttal a kisebb fagyokat is károsodás nélkül elviseli, nem beszélve arról, hogy másodnövényként a kerti vetésforgókba is jól beilleszthető. Nagyobb méretű gumójának formája többnyire gömb alakú, héja vastagabb, íze gyakran csípős. Tenyészideje 100-120 nap, de léteznek …
Bővebben »A szilvamoly
A szilva gyümölcsének károsításában a szilvamoly jár az élen. De megtalálható még a ringlófélékben, a kajszi- és őszibarackban és az almában is. A lepkéi április közepétől rajzanak. Három nemzedékük van. S noha a korábban érő szilvafajták általában már július végén – augusztus elején szedhetők, ugyanakkor a gyümölcs veszélyes kártevői ellen …
Bővebben »A szamóca
A szamóca napfényigényes és csak jó vízáteresztő talajon érzi jó magát. A szamóca palánták néhány évig teremnek. A palántát olyan mélyre kell kihelyezni, amilyen mélyen előzőleg volt. Ha túl mélyre helyezzük, a tenyészőcsúcs a kis levelekkel együtt befullad és elhal. A magas ültetés miatt a gyökérzet egy része a levegőbe …
Bővebben »Beérett a csemegekukorica
A csemegekukorica ma már népszerű kerti növény, a háztáji kertekben, illetve konzervipari feldolgozásra szántóföldi feltételek között is egyre többen termesztik. A hagyományos, takarmányozásra termesztett kukoricától egy recesszív gén jelenléte különbözteti meg, aminek következtében nagyobb a cukortartalma. Abban is különbözik, hogy gondozásra igényesebb, kisebb méretű, hajlamos az oldal- vagy fattyúhajtások nevelésére …
Bővebben »Nyári retek
Ismert, hogy miközben a tavaszi retek az egyik legkorábbi zöldség, a későbbi melegebb időszakban már nem fejlődik megfelelően. De vannak retekfajták, amelyeket egész évben lehet termeszteni. Ilyen pl. a nagyméretű nyári ún. vajretek, amely ízletes, nedvdús, nem csípős és nem pudvásodik a belseje. Meglehetősen gyorsan nő, a kelés után kb. …
Bővebben »