Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A köznyelvben büdös bogárként ismert márványos poloska (Halyomorpha halys) Ázsiából származik, jellegzetessége, hogy ha veszélyben érzi magát, egy szúrós szagú, kellemetlen váladékot bocsájt a levegőbe, amivel a támadóját igyekszik elűzni. Napjainkban gyakorlatilag az egész világon elterjedt jelentős kártevő, főleg ott, ahol fejlett mezőgazdasági termelés folyik.
A márványos poloska hossza 12-17 mm, színe barna, a háti oldalán enyhén foltos, ami márványozott hatást kelt. Hasi oldala halvány barna. Tojásai halvány fehérek, enyhén krémszínűek. Alakjuk ovális 1,3 mm-es átmérőjűek. Csápja fekete, amin hosszában két helyen sárga sáv húzódik. Két pár szárnnyal rendelkezik, és igen jó repül, akár 2 km-es távolságot is képes megtenni. Fejlődése során 5 lárvastádiumon megy keresztül. Vagyis öt alkalommal vedlik, és minden alkalommal valamivel nagyobb lesz, az ötödik vedlés után éri el a teljesen kifejlett imágó alakot. A fejlett imágó jól védett és rejtett helyeken sőt, a lakásokban is képes áttelelni.
Az áttelelt imágók aktiválódása és a tojásrakás 15 °C-os átlaghőmérsékleten kezdődik meg. A hőmérséklet növekedésével egyre több tojást rak és egyre gyorsabban fejlődik. Szerencsére 35°C felett a fejlődése leáll, és nem rak tojást sem. A legoptimálisabb fejlődési hőmérséklet a kártevő számára 25-30 °C. Ezen a hőmérsékleten rakja a legtöbb tojást és ezen a hőfokon fejlődik ki a leggyorsabban. 15-20°C fok közötti hőmérsékleten átlagosan 2- 4,5 hónapra van szüksége a kifejlődéshez. A tojásrakási időszak május végi, június elejei időszakra tehető. A tojásokat mindig a 20-30-as tojáscsomókban rakja a levél fonákjára.
Veszélyes kártevő, mivel nem válogat a növények között. Tápnövényei közé több 100 növény tartozik. Ezek között találunk mind termesztett mind pedig vadon élő növényeket is. Szántóföldön főleg a napraforgón és a kukoricán okoz komoly károkat. Gyümölcsféléken gyakorlatilag az összes termesztett fajon előfordul. Kedvenc tápnövényei a hüvelyesek pl: bab, borsó, és főleg a szójabab. Zöldségfélék közül a leginkább a paprikát, a paradicsomot és a padlizsánt kedveli. A növények minden egyes részén élősködik, de főleg a termést károsítja. A szívogatás hatására az adott növényi rész megbarnul, deformálódik és az íze valamint az állaga is megváltozik.
Védekezési lehetőségek
Háztáji feltételek között a fásszárú növények esetében az egyik ajánlott megoldás, hogy fogunk egy esernyőt és egy botot majd ütögetjük az ágakat és a kártevők beleesnek az esernyőbe. Az összegyűjtött bogarakat megsemmisítjük.
A lágyszárú növények esetében legalkalmasabb az egyszerű szúnyogháló, amibe belerázzuk őket. Az így összegyűjtött imágókat szappanos vízbe tesszük, ahol nagyon gyorsan elpusztulnak. Porszívóval is összegyűjthetjük, majd megsemmisítjük őket.
Egyes vizsgálatok szerint a kéntartalmú készítmények is hatásosak ellene, de ügyelni kell arra, hogy a növényre virágzás előtt juttassuk ki, hogy ne perzseljük meg vele. További módszer lehet az összegyűjtött cigarettacsikkekből készült nikotin-tartalmú oldat, amivel bepermetezhetjük őket.
Nagyüzemi körülmények között viszont nehezebb a védekezés, főleg az integrált növényvédelem keretei között. Mivel már ismert a feromonja, ezért a rajzását ennek alapján nyomon lehet követni. Ha egy tároló edénybe kitett feromonnal sikerül begyűjteni a kártevőkett, utána megsemmisíthetjük őket. További módszer, hogy csalogató tápnövényeket alkalmazunk. Például, ha szójababot vetünk az adott terület mellé, az jó eséllyel odacsalogatja a kártevőt, és nem károsítja az adott kultúrnövényt.
A kémiai készítmények közül csak a széles hatáskörű idegmérgek hatnak ellenük, pl: szerves-foszforsav észterek, karbamátok, piretroidok és neonikotinoidok. Ezek közül ma már több be van tiltva, ugyanakkor alkalmazása azzal is jár, hogy a többi hasznos élő szervezetet is elpusztítjuk. Ráadásul, mivel ezek a poloskák jól repülnek, később újból betelepülhetnek az állományba.
Természetes ellenségei közül a szamurájdarázs tojásparazitáló tulajdonságai tűnnek megoldásnak, amelynek hatékonyságát egyelőre még vizsgálják. (forrás: megyerikert -sz)
