Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Az ősszel beérő szántóföldi növények közül legkorábban a napraforgó kerül betakarításra. A szeptember elején esedékes rapszodikus időjárás miatt a növények állományszárítása ma már ebben a szegmensben is gyakorlatilag kihagyhatatlan technológiai elemmé vált.
A napraforgó kaszatok egyenetlen érése miatt ugyanis állományszárítás nélkül jelentős mértékben megnövekedhet a betakarítási veszteség, illetve az azt megelőző madárkár mértéke, a fő ok mégis az, hogy a legtöbb évjáratban a beavatkozás nélkül nehezen ütemezhetővé válik a betakarítás, az esetleg fellépő növénykórtani és gyomosodási problémák pedig további gondokat okozhatnak. Megtörténik az is, hogy a növény vegetatív részei a termés beérésének idejére nem száradnak le, így a betakarítás során a termény visszanedvesedik, jelentősen növelve a szárítási költségeket. Ezen kívül az érési folyamat során nagy valószínűséggel fellépő esős időjárás a termés minőségében is súlyos romlást okozhat. A korán beköszöntő csapadékos időszak növeli a betakarításkori veszteséget, rontja a betakarított termés minőségét, és töredékére csökkentheti a betakarítás területteljesítményét.
Az állományok szárítására eddig elsősorban glifozát alapú készítményeket és azok kiegészítőkkel bővített változatait alkalmaztak. A hatóanyagok forgalomból való kivonása következtében ezeknek a készítményeknek a száma jelentősen lecsökkent. A felszívódó készítményekkel történő állományszárítás nagy elővigyázatosságot kíván. Egy esetleges szerelsodródás esetén a szomszédos területeken lévő kultúrákban ez komoly károkat is okozhat. Egyúttal azt is szükséges hangsúlyozni, hogy a glifozát hatóanyag-tartalmú készítmények eredetileg nem a napraforgó deszikkálására szolgáltak, hanem a túlnőtt gyomok elleni védekezésre és a betakarítás megkönnyítésére. Ezzel a technológiával elősegítjük a betakarítást, növeljük a termés mennyiségét, minőségét, védelmet biztosítunk egyes kórokozókkal szemben. A növény száron történő szárításával nem az érési folyamatokat gyorsítjuk fel, hanem a kultúrnövény a betakarításának gyorsaságát növeljük, és az ehhez szükséges energiát csökkentjük a kultúrnövény leszárításával, fonnyasztásával. Az érés során a kaszatok természetes vízleadása intenzívebb, mint a tányér vízvesztése, különösen a későbbi érésű fajtáknál, ezért a betakarítást nagyon gondosan kell elvégezni.
A napraforgóban az állományszárítás alapvető fontosságú, mivel szeptemberben már nedvesebb a légkör. A lehullott csapadék, illetve a reggeli harmat napról napra nehezebben párolog el a növényekről. Jégverés esetén a Botrytis cinerea (szürkepenész) nagy veszteséget tud okozni. Emiatt mindenképp érdemes a leszárítás mellett dönteni, ami csökkenti az állomány károsodását, és ezáltal gyorsabbá és tervezhetőbbé tehető a betakarítás. Deszikkálással szárítjuk a tányérokat, növeljük az érésegyenletességet, és csökkentsük a pergésveszteséget. A kezelés biztosítja a kórokozók, elsősorban a szürkepenész kártételének mérséklését is, ugyanakkor nem csökkenti az olajtartalmat a kezeletlen állományokhoz képest (a napraforgóban fellelhető szabad zsírsavak könnyen sérülnek).
A mesterséges állományszárításnak számos előnye van:
– Az eltérő érési fázisban lévő növényekből homogén állomány alakul ki a betakarításra, ezáltal gyorsabban, kisebb veszteséggel történhet az aratás.
– Állományszárítás nélkül a nedvesebb táblafoltokban eltömődhetnek a rosták, míg szárazabb táblarészekben változatlan levegő mennyiségnél a ventilátorok kifújhatják a könnyebb kaszatokat a gépből. Gyomos állományokban megfelelő ütemű aratást tesz lehetővé.
– A gyomok száraz állapotban kerülnek a kombájnba, így kevésbé zavarják a cséplőszerkezet és a rosták működését, zölden eltömődést okozhatnak, és emiatt növelik a szemveszteséget. Jelentős szárítási költség-megtakarítás érhető el alkalmazásával.
– A korábbi betakarítás miatt csökken a madárkár és a tányérbetegségek okozta termésveszteség. Időben elkészíthető a talaj a napraforgó után leginkább következő gabonafélék számára.
– Fontos szempont lehet az is, hogy korábbi betakarítással talajnedvességet lehet megőrizni, hiszen annyival rövidebb ideig fogja a napraforgó mélyre hatoló gyökérzete szárítani a talajt. (sz-agrnap)
