Zöldségtermésztés

A burgonya tápigénye

A burgonya a tápanyagigényes növények közé tartozik. A tápelemekkel való megfelelő ellátás a terméshozamokon kívül a gumók minőségét is nagymértékben befolyásolja. Ha például kevés a nitrogén, kevés lesz a gumó fehérjetartalma, ha sok a nitrogén, az rontja az eltarthatóságot és betegségekre hajlamosít. A foszfor és a kálium ízjavítók, növelik a …

Bővebben »

Neveljünk édesburgonya-palántát

Vegyünk néhány szem batátát, és próbáljunk otthon saját palántát nevelni a gumók hajtatásával. Batátagumó hajtatásával kísérleteztünk tavaly: háromféleképpen próbáltunk palántázásra alkalmas gyökeres hajtást nevelni 2 darab édesburgonyából. Egy egész és egy felezett gumót félig vízbe mártottuk, illetve a másik fél gumót nedves földbe ültettük. A növénykéket észak-nyugati fekvésű konyhaablakba helyeztük, …

Bővebben »

A mángold nálunk még kevésbé ismert

Nálunk egyelőre kevésbé ismert zöldségféle és kevesen fogyasztják. Annak ellenére, hogy a répából nemesítették ki, nem a gyökerét fogyasztják, hanem a húsos levélnyelét és levelét. Helyrevetéssel szaporítják, áprilistól május elejéig vethető. A magokat 30-50 cm-es sortávolságra, egymástól 5-10 cm-re vetjük. Kelés után a felhasználástól függően az állományt egyelni kell. Ha …

Bővebben »

A koraiság érdekében

Az üzemi termelésben és a háztáji kertekben is napjainkban a korábbi betakarítás elősegítése érdekében a hagyományos melegágyi termesztés helyett a fóliák alkalmazása került előtérbe. S nemcsak a hagyományos vázszerkezetre felhúzott fóliasátor, hanem a korai vetésű szabadföldi növényekre felhúzott fátyolfólia vagy réselt fólia is sokat javíthat az egyes zöldségfélék koraiságán. A …

Bővebben »

A sikeres vetés titkai

– A vetés mélysége apró magok esetében 1-3 cm (sárgarépa, petrezselyem, hagyma, saláta), közepes magoknál 2–4 cm (uborka, retek, cékla, tök), nagy magvúaknál 4–6–7 cm (borsó, bab). A vörös- és lilahagyma valamint a fokhagyma „tavaszi” gerezdjei 4–6 cm mélyre duggathatók. A gyöngyhagyma vetésmélysége 5–7 cm, és kissé sűrű legyen, mert …

Bővebben »

Magas ágyás építése

A magas ágyás egy talajszint felett elhelyezkedő, ebből kiemelkedő mesterségesen kialakított fából, téglából, esetenként műanyagból készült kerettel körbehatárolt termőhely, amelyet elsősorban a zöldségtermesztők használnak. A magas ágyást rendszerint komposzttal, földdel és trágyával töltjük fel, így megfelelő talajminőséget biztosítunk a növényeknek. A különféle, több rétegben elhelyezett szerves anyagok bomlása hőt termel, …

Bővebben »

A FEJES SALÁTA

Palántázással és  helyrevetéssel is szaporítható A keresztesvirágúak családjába tartozó egyéves zöldségfajta jellemzője, hogy nem kedveli a nagy meleget, viszont a fagyot eléggé jól elviseli. Ajánlott tenyészhőmérséklete 16 °C.  Magja apró, ezermagtömege 0,8-1,2 gramm, csírázóképességét 4-5 évig megtartja. Palántázással és  helyrevetéssel is szaporítható. A korai és az áttelelő salátánál általában a palántázást, …

Bővebben »

A metélőpetrezselyem szakaszosan vethető

A petrezselyem a kétéves növények közé tartozik. Nem érzékeny a hidegre, ezért magját már márciusban is vethetjük. Kedveli a félárnyékos helyet, a humuszban és tápanyagban gazdag talajt. A friss trágyát azonban nem szereti. A magok igen vontatottan kelnek ki, ezért célszerű jelzőnövényként a hónapos retek magját keverni közé. A magok …

Bővebben »

A medvehagyma az árnyékos helyet kedveli

Az utóbbi években egyre közkedveltebb növény lett a medvehagyma, amely természetes körülmények között általában erdős területeken, mindenképpen árnyékos helyeken terem. Korábban a növény leveleit fogyasztók elsősorban az említett termőhelyeken vadon növő medvehagyma leveleit szedték és fogyasztották, az utóbbi időkben azonban már a kertekben is elkezdték termeszteni. Erre a célra a …

Bővebben »