Kertészkedés

A zöldségtermesztés kifejezetten vízigényes ágazat, mesterséges csapadékpótlás nélkül alig lehet jövedelmező termesztést folytatni. Ráadásul az intenzívebb termesztési viszonyokhoz nemesített fajták már eleve igényesebbek a folyamatos vízellátással szemben. Az öntözés gyakorisága a talaj vízmegtartó képességétől is függ. A magasabb humusztartalmú kötöttebb talajok tovább tartják a nedvességet, ezeken a területeken ritkábban (7–10 …

Kétéves, a káposztafélék családjába tartozó növény. Az első évben erős húsos levelei fejlődnek ki, a második esztendőben a téli jarovizáció után a virágait és a magszárát is kineveli. Tenyészideje 14-22 hét, ezért júniusban és még júliusban is kiültethető, akár másodnövényként a korán lekerülő zöldborsó, fejes saláta, vagy hónapos retek helyére …

Melegigényes növény, ezért az elvetett magjai csak 12 °C fölötti hőmérsékleten kezdenek el csírázni. Szinte mindenütt megterem, de nem szereti a hideg, vízállásos, erősen savanyú földet. Sok tápanyagra van szüksége, ezért a kiskertben a legalkalmasabb hely számára a komposzthalom. Vízigénye meglehetősen nagy, egy kilogramm szárazanyag előállításához akár 800 litert is …

Ha nincsen kertünk, akkor sem kell lemondani a saját termesztésű zöldségekről. Mutatunk hármat, ami az erkélyen egy cserépben vagy az ablakban egy balkonládában is jól érzi magát. Még mielőtt belevágnánk a kertészkedésbe, nem árt tudni, hogy a cserépben, edényben nevelt növények mivel kis helyen élnek, ezért érzékenyebbek a kertben nevelt …

A paradicsomban végzett zöldmunkák közül a kacsolás, fattyazás fogalma a levélhónaljakból nyíló oldalhajtások eltávolítását jelenti. A hajtatott paradicsom esetében csak a főszáron van termés, így az oldalhajtásokra nincs szükség, mivel csak az állomány túlzott besűrűsödését okozzák, ami a termés elaprózódásához vezet. A fattyazást lehetőleg a reggeli órákban végezzük, mivel ilyenkor …

Mivel térségünkben nem ritkák a kései tavaszi, sőt a májusi fagyok, amelyek különösen nagy károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, ezért a szakemberek különböző eljárásokat és módszereket vizsgálnak a fagyhatások kedvezőtlen következményeinek ellensúlyozására, vagy kivédésére. Lapunk előző számaiban már ismertettük a tavaszi fagyok elleni védekezés különböző formáit, ebben a cikkben egy növényvédelmi …

A térségünkben nagyon sokféle gyümölcstermő növény él vadon, mint például a málna, a szeder, a som, a kökény, a berkenye, a bodza az erdei és a mezei szamóca. Ide sorolható még a vadkörte, a vadalma és a vadcseresznye valamint a vadmeggy (Cerasus vulgaris) is. Érett gyümölcsének a magjából kelnek ki …

A bársonyvirágot, ismertebb nevén a büdöskét a zöldségeskert vetésforgójába növényvédelmi szempontból fontos lehet beilleszteni. Ugyanis jelentősen csökkenti a gyökereken károsító fonálférgek számát a talajban. A növénynek sokak számára kellemetlen az illata, azonban erős szaga távol tartja a kártevőket, megvédi a növényeket, így a biokerteknek is kedvenc növényévé vált. A sárgarépán …

Kutatók szerint, ha a gyümölcshullások okait ismerjük, azokat mesterséges beavatkozásokkal a termesztők éppen úgy befolyásolhatják, mint a virágok keletkezését. Gyakorlatból ismert tény, hogy nem minden virágból lesz gyümölcs. Lehullhatnak a virágok, elvirágzás után a különböző fejlettségi állapotú gyümölcskezdeményezések, a félig kifejlődött vagy érés előtt álló gyümölcsök. Megfigyelések szerint a gyümölcshullásoknak …

Ha az egészséges virágokból már kialakultak a terméskezdemények, az egyes gyümölcsfajoknál, azt tapasztalhatjuk, hogy a fejlődő gyümölcsök szorosan állnak egymás mellett és akadályozzák egymás fejlődését. Ezért az alma, a körte, a sárgabarack, az őszibarack és a nektarin fákon kifejezetten ajánlott elvégezni a gyümölcsritkítást és a gyümölcsöket annyira kell megritkítani, hogy …