A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) Amerikából származik, Európában, Svájcban a ’80-as évek elején jelent meg először. Tápnövénye elsősorban a dió, amelynek termésburkát károsítja és erős fertőzés esetén akár 50%-os kártételt is okozhat a dióültetvényeinkben. A dióburok-fúrólégy imágói meglehetősen hosszú életűek, átlagban 25-30, de akár 40 napig is élhetnek. Rajzásuk július …
Bővebben »A szakértők megfigyelései alapján a növények akkor tudják a legkönnyebben felvenni a tápelemeket, ha a pH-értékük 6,0–6,5 közötti. A növények 7,3 pH felett például már nem tudják felvenni a vasat és a mangánt, hiányuk a hajtáscsúcs látványos sárgulásában mutatkozik meg, különösen, ha túlöntözzük őket. Kedvező kémhatásnál nagyságrendekkel jobb a tápelemek …
Bővebben »
A csalánból nyert kivonat szinte csodákra képes: anélkül táplálják zöldségeinket, hogy rohamos növekedésre késztetnék őket, vagy megváltoztatnák az ágyás talaját. Rendkívül ajánlott trágyázási mód ez a kertészkedésben kevésbé járatos kiskerttulajdonosoknak. Ha a csalánlevet például a paradicsom tövére öntjük, megfigyelhetjük, hogyan is hat ez a tápoldat a növényre. A csalánlevet használhatjuk …
Bővebben »
A vírusok okozta betegségek a növényeken is nagy károkat okozhatnak. A védekezés legjobb módja itt is a megelőzés. A szervezet életképessége, genetikai tulajdonságai határozzák meg, hogyan tud megbirkózni ezzel az ellenféllel. A növények között is vannak olyanok, amelyek észre sem veszik a szervezetükben élő vírusokat, mások képtelenek hosszú távon együtt …
Bővebben »
A burgonya gazdaságos termesztésében nagy kihívást jelentenek az utóbbi években felmerülő vegyszerbetiltások, a levegő növekvő széndioxid-tartalma a globális felmelegedés árnyékában. Az éghajlati feltételek nem optimálisak. A kevés nyári csapadék és a gyakori hőségperiódusok miatt a burgonya vegetatív fejlődése hamar leáll, ezért öntözés nélkül a nyugat-európai termésszinteket hazánkban nem lehet elérni. …
Bővebben »Mennyiségi és minőségi javulás az előző évben A hazai árpatermesztés ezen belül kifejezetten a sörárpa termesztése szorosan kapcsolódik a maláta- és sörgyárakhoz, így nem véletlen, hogy az ágazati évértékelőkön a termelők és a feldolgozók az előző évek adatait elemezve egyúttal utat is próbálnak mutatni a következő termelési szezon lehetőségeire és stratégiai irányaira. Így történt ez az egyik …
Bővebben »A biostimulánsok alkalmazásának létjogosultságát napjainkban az adja, hogy míg a mezőgazdasági termesztési gyakorlat a fenntartható, környezetbarát rendszerek irányába fejlődik, addig a modern mezőgazdaságnak meg kell felelnie a világszerte egyre erősödő nyomásnak, hogy csökkentett ráfordítás mellett érjen el egyre magasabb hozamokat, és állítson elő egyre jobb minőségű termékeket. Ebben a versenyfutásban …
Bővebben »
A gombaölőszerek megfelelő időben történő helyes alkalmazása alapvetően meghatározza és jelentős mértékben befolyásolja a gabonafélék egészségi állapotát, valamint terméshozamát. Ezt a szakmai megfigyelések és a gyakorlati tapasztalatok is igazolják. Amint azt a növényvédelmi szakemberek megállapították, a búza esetében például az utolsó két levél biztosítja a terméshozamot meghatározó tápanyagcseréhez szükséges asszimilátumok …
Bővebben »Tanácsok a metszés utáni kezelésre és a tavaszi lemosó permetezéshez A február elején tapasztalt átlagosnál melegebb időjárás vélhetően meggyorsítja a gyümölcsfák vegetációjának kezdetét, ezért már most érdemes elkezdeni a felkészülést a lemosó permetezésre. Összeállításunkban ehhez nyújtunk tanácsokat. A gyümölcsfák metszése után azokat azonnal ajánlott lekezelni Chitopron készítménnyel. A sebek, melyek metszéskor …
Bővebben »
A poloskákról már 2018-ban írtunk, annak kapcsán, hogy ősszel sokan panaszkodtak rájuk, mivel telelésre a házakba és más épületekbe tolakodtak be. Nem az a kérdés, hogyan védjük ellenük a növényeket, hanem az, mit tegyünk, amikor a lakásunkba tolakodnak be. Sajnos az elmúlt két év alatt sem történt érdemleges dolog a …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
