Növényvédelem

A szőlőlisztharmat, és az ellene való védekezés jelentősége

A szőlőlisztharmat a szőlő egyik legjelentősebb járványos betegsége. Minden évben kárt okoz, annak függvényében, hogy az időjárás mennyire volt a terjedéséhez kedvezően meleg és párás, de főleg hőingadozásos. A szőlőlisztharmatot az Erysiphe necator (korábbi nevén Uncinula necator) nevű kórokozó okozza, mely kazmotéciumos gomba, ivartalan alakja a kleistotécium. Főként fürtkárosításától félünk, …

Bővebben »

Bayer szakmai konferencia

Szerkezet-átalakítás után, a fejlesztésekre összpontosítva A Bayer működésében és szerkezetében az előző esztendőkben végrehajtott változások nyomán a cég már nemcsak kémiai és biológiai növényvédelmi eszközöket forgalmaz, hanem portfólióját egyes szántóföldi növények (kukorica és repce) minőségi vetőmagfajtáinak kínálatával is kibővítette, jelentette be Vladimír Fúzik, a Bayer Crop Science szlovákiai kereskedelmi vezetője, …

Bővebben »

Nem könnyű megválasztani a téli lemosó permetezés optimális időpontját

A régebben születettek még emlékezhetnek rá, hogy ilyenkor, a tél vége felé széles sáv sárgállott az utak mellett a permettől. Abban az időben az útkarbantartók még az út melletti fákat is permetezték. Ez sok kertészkedőben máig megmaradt, hiszen számtalanszor hallottam tőlük télen, amikor enyhébb, fagymentes volt az idő, hogy már …

Bővebben »

Hagymafélék időszerű betegségei és környezetkímélő eljárások a zöldségtermesztésben

A szlovákiai zöldségtermesztés időszerű növényvédelmi kérdéseit is megvitatták a Semo Smrzice csehországi nemesítő vállalat Érsekújvárban tartott legutóbbi rendezvényén, amelyen a következő szezonra ajánlott zöldségfajták mellett a termesztésben alkalmazható környezetkímélő növényvédelmi eljárásokról és a hagymafélék időszerű veszélyes betegségeiről is tájékoztatást kaptak a résztvevők. Ján Tancik, a környezetkímélő biológiai növényvédelmi megoldásokkal foglalkozó …

Bővebben »

Van e értelme baktériumos vagy gombás talajoltást végezni vetés előtt?

Napjainkban a mezőgazdasági területeink termőképessége elkezdett csökkenni. Sőt, minden talaj, amiben intenzíven termeltünk, vagyis egyoldalú műtrágyázást folytattunk, fokozatosan kimerül. Annak ellenére, hogy bármely mezőgazdasági termelés sikerességének alapja a termőföld, mégsem fordítunk rá kellő figyelmet. A helytelen talajműveléssel és túlzott műtrágya- illetve növényvédőszer-használattal odáig jutottunk, hogy radikálisan csökken az élő talajok aránya. …

Bővebben »

Gombák és baktériumok elleni védekezés a Bacillus mojavensis hasznos baktérium segítségével

A Bacillus mojavensis olyan baktériumfaj, amely hosszú ideig fennmaradhat a talajban. Rendkívül hatékony a növénygyökerek megtelepítésében és a növényi kórokozók elleni védekezésben. Közvetlenül pusztítanak más mikrobákat azáltal, hogy különféle antibiotikumokat állítanak elő, amelyek elpusztítják a gombákat vagy a baktériumokat. Közvetett módon is működhetnek, stimulálva a növényt a saját védelmi mechanizmusai …

Bővebben »

A földigiliszták szerepe a terméshozamokban

Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint (Investopedia – Guardian) a földigiliszták a világ gabonatermelésének 6,5 százalékáról gondoskodnak, és évente mintegy 140 millió tonna gabona termeléséhez járulnak hozzá. Ez a mennyiség nagyságrendileg az éves orosz gabonatermésnek felel meg. A giliszták közismert talajjavító tevékenységüknek köszönhetően azonban nem csak a gabonafélék, hanem a rizs, …

Bővebben »

A tarackbúzát ne ásóval

Miközben a nagyüzemi termesztésben már megoldott az egyik legagresszívabb évelő gyomfaj, a tarackbúza elleni vegyszeres védekezés, a háztáji kertekben inkább a vegyszermentes védekezési mód ajánlott. Ahol ugyanis ez a gyom megveti a lábát, csak folyamatos, főleg kézi munkával végzett irtással lehet felvenni ellene a harcot. A sikeres védekezéshez tudni kell, …

Bővebben »

A parlagfű

A parlagfű mára már a vidékünkön a leggyakoribb allergén. Szélmegporzású növény, nagyon nagy mennyiségű virágport termel, a pollenszemei nagyon aprók, könnyen a levegőbe jutnak, és nagy távolságra elszállítódnak. Nagy területen fordul elő, hosszan virágzik. Európába a múlt század elején Amerikából került fertőzött gabonaszállítmányokkal. Akkoriban nem tulajdonítottak neki nagyobb figyelmet. 1924-ben …

Bővebben »

A napraforgó állományszárítása

Az ősszel beérő szántóföldi növények közül legkorábban a napraforgó kerül betakarításra. A szeptember elején esedékes rapszodikus időjárás miatt a növények állományszárítása ma már ebben a szegmensben is gyakorlatilag kihagyhatatlan technológiai elemmé vált. A napraforgó kaszatok egyenetlen érése miatt ugyanis állományszárítás nélkül jelentős mértékben megnövekedhet a betakarítási veszteség, illetve az azt …

Bővebben »