Az öntözés gyakorisága

A zöldségtermesztés kifejezetten vízigényes ágazat, mesterséges csapadékpótlás nélkül alig lehet jövedelmező termesztést folytatni. Ráadásul az intenzívebb termesztési viszonyokhoz nemesített fajták már eleve igényesebbek a folyamatos vízellátással szemben.

Az öntözés gyakorisága a talaj vízmegtartó képességétől is függ. A magasabb humusztartalmú kötöttebb talajok tovább tartják a nedvességet, ezeken a területeken ritkábban (7–10 naponként), de nagyobb adagokkal lehet és kell öntözni, mint a könnyű, szerves anyagokban szegény homokos talajokon, ahol esetenként 2–3 naponként is szükséges lehet az öntözés.

Az öntözésre legmegfelelőbb időpont a reggel, ekkor ugyanis minimális az elpárolgás, egyúttal ilyenkor a növény gyorsabban felszárad. Ellentétben az esti öntözéssel, amelynél a levelek hosszabb ideig nedvesek maradnak, így nagyobb a különböző fertőző betegségek kialakulásának veszélye.

Mivel a növény a tápanyagokat oldat formájában veszi fel, a fejtrágyát vízzel együtt célszerű kijuttatni, ehhez olyan műtrágya kell, amely vízben jól oldódik, könnyen felvehető formában tartalmazza a tápanyagokat. Erre a lágy, esővíz, illetve a megfelelően kezelt öntözővíz a legalkalmasabb.

Tudni kell azt is, hogy egy-egy vízadag milyen mélyen nedvesíti át a földet. Átlagosan a 10 mm-nyi vízadag, amely 1 m2 területre kijuttatott 10 liter vizet jelent. Az öntözésre legalkalmasabb időszak az enyhe eső utáni idő, amikor a növények alapvetően nyitottak a víz felvételére. Ajánlott, hogy az öntözővíz hőmérséklete ne legyen 5 oC-nál nagyobb, mint a talaj hőmérséklete. Tűző napsütésben az öntözés egyáltalán nem ajánlott.

Az öntözéssel kijuttatandó vízadag kiszámításához először is ismerni kell a vízszivattyú teljesítményét, vagyis hogy egységnyi idő alatt mennyi vizet képes a csőrendszeren át kijuttatni. Háztáji viszonyok között ezt egyszerűen is megállapíthatjuk, megmérjük, hogy az öntözőberendezés mennyi idő alatt tölt meg pl. egy 10 literes edényt. A kijuttatott víz mennyiségét az idővel elosztva megkapjuk az egységnyi teljesítményt. Ha például a 10 literes edényt 15 másodperc ( 0,25 perc) alatt tölti meg, ennek alapján kiszámítható, hogy percenként 40 liter, óránként 2400 liter vizet juttat ki.

Ennek alapján az öntözendő terület nagyságához viszonyítva (a vízmennyiséget a területtel elosztva) már pontosan megállapítható, hogy egységnyi időpont alatt a területre mennyi víz jut, illetve mennyi ideig kell működtetni az öntözőberendezést, hogy a megfelelő vízadagot ki tudjuk juttatni.

Másfajta számolási mód alkalmazható, ha például egy 30 m2-es ágyásra 20 mm-nyi vízadagot akarunk kijuttatni. 20mm-es vízadag négyzetméterenként 20 liter vizet jelent. A 30 m2 területre tehát összesen 600 liter víz kell. Ennek kijuttatásához az előbbi példánál maradva a 40 liter/perc (2400 liter/óra) teljesítményű berendezést 15 percig kell működtetni. Ha viszont kisebb teljesítményű pl. 5 l/óra csepegtető berendezést alkalmazunk, a szükséges idő 120 perc, vagyis 2 óra.

(sz – Forrás: Vízgazdálkodási Kutatóintézet)

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda 2022. januári száma

A Jó Gazda januári száma részletesen ismerteti a hajtatott karalábé és a saláta fedett termesztő …