A ház körül nevelt baromfi tartási feltételeinek kialakítása során a megfelelő környezeti viszonyok és a táplálék biztosítása mellet nagyon fontos az állatok számára hozzáférhető ivóvíz biztosítása is. Tudvalevő, hogy egy tyúk vagy felnőtt csibe naponta legalább 0,2-0,3 liter vizet igényel, a kacsa 0,8-1,6 liter, a nyúl pedig 0,2-0,4 liter vizet …
Bővebben »Házilag is könnyen elkészíthető a tartós hordozó
Néhány éve már a hazai méhészboltokban is kapható az oxálsavas tartós hordozó, de házilag is könnyen és olcsón elkészíthető. A magyar méhészek Glicerox néven ismerik. Az alábbi receptúrát a magyarországi bioméhészek egyik on-farm szakmai napján jegyeztem le. A hatóanyag analitikai tisztaságú oxálsav, a vivőanyag gyógyszertárban kapható glicerin. Egy kiló oxálsavhoz …
Bővebben »Virágzik az akác, a méhek mégse látogatják?
Az utóbbi években többször hallottam méhészektől is az állítást, hogy az akác ugyan virágzik, a méhek mégse látogatják, vagy csak elvétve. Pedig minden méhész térségünkben leginkább az akácra fókuszál, lévén a fogyasztók, vásárlók leginkább az akácmézet keresik szép világos áttetsző színe, kellemes zamata, folyékonyságát sokáig megőrző állaga miatt. Az, hogy …
Bővebben »Beporzók nélkül nincs élet a Földön
Amikor a méhekre terelődik szó, általában mindenkinek csak a méz, esetleg virágpor, méhpempő és propolisz jut az eszébe. Pedig az emberiség ennél sokkal többet köszönhet a házi és vadon élő méheknek: több mint 170 ezer fajta növény beporzását végzik a Földön, nekik köszönhetjük termesztett növényeink kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát. Azonban az …
Bővebben »Naposcsibék fogadása
Noha a baromfitenyésztés meghatározó része napjainkban már nagyüzemekben zajlik, egyes háztáji gazdaságokban és családi feltételek között továbbra is foglalkoznak a saját nevelésű csirkék tenyésztésével. A folyamat régebben a csibék keltetésével indult, ma már inkább a naposcsibék vásárlásával töltik fel a tervezett állományokat. A fiatal állatok otthoni tartása során is be …
Bővebben »A mézkamra felhelyezése és kaptárcsere
Melegebb régiókban már április második felétől igényli a család a mézkamrát, azaz a gyorsan népesedő család már nem fér el az addigi fészek lépein. Az anyának pedig kell a hely a folyamatos petézéshez. Ilyenkor ajánlatos a fias lépeket az anyarács fölé, a mézkamrába helyezni, és helyükre a fészekbe petézésre alkalmas …
Bővebben »Legyen gyors és célirányos a tavaszi kaptárszemle
A méhész tavasszal alig várja, hogy kaptárt nyisson és saját szemével győződjön meg családjai állapotáról. Így van ez akkor is, ha a családok áttelelés utáni kondíciójára sok külső jelből is következtethetünk. Sokat elárul például a méhek tisztuló repülése, vagy a higiénikus aljdeszka tartalma. A viaszmorzsák színe, kiterjedése alapján képet kaphatunk …
Bővebben »A jövő gyógyszere lesz?
Minden méhész ismeri a viaszmolyt (Galleria melonella). Ám azt csak kevesen tudják, hogy a lárvája és annak végtermékei biológiailag aktív anyagokat tartalmaznak, amit – tinktúra alakjában – a humán gyógyászatban is felhasználnak. A múlt havi számunkban megkezdett témát folytatjuk. Pontos információk arról nincsenek, hogy mikor fedezte fel az emberiség a …
Bővebben »A pulykák elő- és utónevelése
A pulykanevelés során két alapvető fázist kell megkülönböztetni. Az első az ún. előnevelés, ami alatt a napospulykák, más szóval pulykacsibék, vagy -pipék 6–8 hetes korig történő nevelését értjük. A második szakasz pedig az ún. utónevelés, ami 6–8 hetes kortól a levágásig, illetve az értékesítésig tart. Az előnevelés nagy körültekintést és …
Bővebben »A méhek kártevője – vagy hasznos szolgája?
Minden méhész találkozott már azzal, hogy a gondosan betárolt lépeit a viaszmoly (Galleria melonella) károsítja, hacsak nem tartotta őket mélyhűtőben. A viaszmoly kirágja a lépeket, amelyek végső soron szétesnek és használhatatlanná válnak. A kártevő lárvája ugyanis viasszal táplálkozik. Ám mivel a lárva fejlődéséhez kell virágpor és méz is, miközben megeszi …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja