Vetésforgó a kertben

Egy adott területen termesztett növények térbeli és időbeli elrendezését, sorrendjét vetésforgónak, vetésváltásnak nevezzük. Ennek szabályait a szántóföldön kívül a háztáji kertekben is ajánlott betartani. úgy sok növényvédelmi problémát elkerülhetünk, és zöldségeink jobban fognak fejlődni. Egy jól megtervezett vetésforgónak az a lényege, hogy a termesztett növényeket előre kidolgozott sorrendben termesztjük, aminek eredményeként a növények egy meghatározott időn belül visszakerülnek eredeti termőhelyükre. Ezzel megakadályozzuk a talaj tápanyagforrásainak egyoldalú kimerülését, gátat vetünk a különböző gombás, vagy vírusos eredetű betegségek felszaporodásának és fokozottabb elterjedésének.

A vetésforgó révén lehetővé válik, hogy a talaj tápanyagtartalmát a lehetőség szerint a legjobban ki tudjuk használni, azt a növények a szükségleteik alapján igénybe tudják venni. A vetésforgó elvei alapján a területet három vagy négy részre ajánlott felosztani, és ezeken az egyes csoportokba tartozó növényeket ajánlott termeszteni. A vetésforgó alkalmazása gyakorlatilag annyit jelent, hogy az adott termesztési ciklusban a növények számára biztosítani tudjuk a szükséges tápanyagokat, illetve azok lehető legjobb felvételét.

Az egyes zöldségfajtákat legcélszerűbb hároméves körforgásban, a tápanyagigényük szerinti besorolás alapján váltogatni az adott területen.

Az első évben a frissen trágyázott területre nagy tápanyagigényű növényeket, káposztaféléket (kelkáposztát, karalábét, karfiolt, kínai káposztát, brokkolit), uborkát, tököt, dinnyét, sütőtököt, paradicsomot, paprikát, tojásgyümölcsöt, burgonyát, valamint csemegekukoricát ültethetünk. Ezek egy része nagy tápanyag-felhasználásuk mellett jelentős mennyiségű vizet is igényel, ezért ezt is vegyük figyelembe

A második csoportba a közepes tápanyagigényű növények, a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller, retekfélék, cékla) és a hagymafélék, valamint a saláta és a spenót tartoznak.

A harmadik csoportba az alacsony tápanyagigényű hüvelyeseket – borsó, bab, lóbab stb. – soroljuk, ezek tápanyag-felhasználásuk alapján a legkevésbé igényesek a talajjal szemben, egyúttal a gyökereiken élősködő gyökérgumó baktériumok révén maguk is gazdagítani tudják a talaj nitrogéntartalmát. (sz)

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …