„Valami bűzlik Dániában”, mondja Shakespeare Hamlet című drámájában az egyik mellékszereplő, arra utalva, hogy hiába sejtik sokan az igazságot, de ha azt bizonyítani nem tudják, nem sokat tehetnek… Valami bűzlik a hazai agrárágazatban is, tehetnénk hozzá a szektorban zajló folyamatokat kívülről szemlélve, hiszen hiába sejtik, sőt mondják ki egyre többen …
Bővebben »Megjelent a Jó Gazda márciusi száma
Az időszerű kerti tennivalók keretében a Jó Gazda márciusi számában többek között a hónapos retek, a kerti zsázsa és a nagy szemű lóbab termesztési feltételeivel ismerkedhetnek a lap olvasói, egyúttal tanácsot kapnak ahhoz is, hogy hogyan gyorsítható meg a sárgarépa kelése. A szódabikarbóna kerti felhasználásának lehetőségeit is számba veszi a …
Bővebben »A globális koncentráció jegyében – marad a márkanév
A DuPont Pioneer és a Dow AgroScience a Corteva Agriscience néven egyesült Újabb nemesítési szint a kukoricahibridek kínálatában – Optimum AQUAmax A világban folyó tőkekoncentráció eredményeként komoly változások történtek a világ agrárgazdaságának szerkezetében is. A piacon eddig meghatározónak számító agrárcégek további összefonódása még nagyobb konglomerátumok kialakulását eredményezi, amelyek nemcsak a …
Bővebben »A „fekete özvegy” csókja
Valószínűleg nem véletlen, hogy az agrárágazatban tevékenykedő szervezetek idei évadzáró szakmai konferenciáinak egyik fontos témája volt a globális felmelegedés okozta klímaváltozás következményeinek és az ágazati szereplők tevékenységére gyakorolt hatásainak elemzése. A klímaváltozás, mint az időjárási változások hosszabb távon érvényesülő trendje ma már egyértelműen statisztikai adatokkal alátámasztott tényeken alapszik. A rendelkezésre …
Bővebben »Megjelent a Jó Gazda 2019 januári száma
Az elkövetkező termesztői szezonra való felkészülés jegyében a Jó Gazda évnyitó száma a zöldségtermesztők számára összefoglalót közöl a hajtatott saláta termesztési feltételeiről, felvázolja a legfontosabb zöldségfajták igényeit a palántanevelés során. Részletesen foglalkozik a növények ivaros szaporítása keretében a vetőmagok csíráztatásával és vetésével kapcsolatos követelményekkel, amelyek fontos szerepet játszanak a növények …
Bővebben »Kinek fog fájni?
Lassan három évtizede annak, hogy a rendszerváltás keretében levezényelt ágazati átalakítás, a mezőgazdasági szövetkezetek transzformációja és az állami gazdaságok privatizációja keretében igazságos vagyonelosztást, földhöz jutást, széleskörű piaci lehetőségeket és bőséges közösségi támogatásokat ígértek az ágazati szereplőknek. Ma már tudjuk, hogy a vagyon meghatározó része inkább szűk érdekcsoportok, sőt azóta már …
Bővebben »Megjelent a Jó Gazda decemberi száma
A Jó Gazda decemberi számában az időszerű tennivalók keretében a zöldséges és gyümölcsös kertekben esedékes és a termények tárolásával kapcsolatos tennivalókról olvashatnak. Az elkövetkező termesztési idényre való felkészülés jegyében a lap többek között összefoglalja a vetőmagokkal kapcsolatos alapvető tudnivalókat, külön cikkben foglakozik a vetőmagok csírázó képességének tesztelésével, a palánták igényeivel …
Bővebben »Ismeretlen földtulajdonosok országa
Annak ellenére, hogy a földtulajdon rendezéséről szóló törvény már több mint negyedszázada érvényben van, és az eredeti elképzelések szerint már régen el is kellett volna felejteni a parcellák tulajdonjogi rendezését és tagosítását, az országban nyilvántartott 3559 kataszterből eddig csupán 418-ban végezték el komplex módon a földtulajdon pontosítását és a szétdarabolt parcellák tagosítását, további 91-ben …
Bővebben »Megjelent a Jó Gazda novemberi száma
A Jó Gazda novemberi száma már a télre való előkészületek jegyében foglalja össze a zöldség- és gyümölcstermesztők számára hasznos információkat. Így tájékoztatót olvashatnak a csicsóka őszi telepítésének feltételeiről, megismerkedhetnek a tél alá vetés kulisszatitkaival, tanácsokat kapnak egyes zöldségfélék, nevezetesen a paprika és a paradicsom utóérleléséhez és az őszi ásás, illetve …
Bővebben »Ki dönti el?
Úgy hírlik, az uniós agrárpolitika 2020 utáni támogatási rendszere alapvetően kívánja megváltoztatni az eddigi dotációs elveket és a források elosztásának eddigi módját. Nevezetesen a tagállamok számára jóval nagyobb mozgásteret és hatáskört szabna meg azon elképzelés mentén, hogy az egyes államok maguk tudják a legjobban, hogy milyen területeken szorít a cipő, …
Bővebben »