Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A nyilvántartási adatok szerint az országban mintegy 3500 katasztert, 8,4 millió parcellát és 4,4 millió földtulajdonost regisztrálnak. Egy parcellának átlagosan 12 tulajdonosa van, míg egy tulajdonosnak átlagosan 23 különböző parcellához van valamilyen jogviszonya, ami számtalan átfedést is eredményez. Jogos tehát a parcellák rendezett tagosításának igénye, hogy mindenütt világos és egyértelmű viszonyok között gazdálkodhassanak a termőföld műveléséből élők. Lapunk Agrárhírek rovatában már összefoglaltuk a mezőgazdasági tárca bejelentett szándékát, hogy újraindítsa a hazai termőföldek szétzilált tulajdonviszonyainak rendezését, amely a rendszerváltás óta kisebb-nagyobb (inkább nagyobb – legutóbb tíz éves) megszakításokkal próbálta kezelni a kérdést, miközben gyakran állította és állítja ma is megoldhatatlan feladat elé az egyes parcellákon gazdálkodókat, legyenek azok tulajdonosok, vagy bérlők, illetve felhasználók.
A rendszerváltás óta eltelt csaknem három évtized alatt ugyanis a katasztereknek alig valamivel több mint 12 százalékában végezték el a parcellák tagosítását és a tulajdonviszonyok rendezését, s most hosszú távú program keretében évi 30 milliós keretet szánnának arra, hogy ezen a területen újra beinduljanak a komaszációk. A szakértők úgy számolnak, hogy ha évente legalább 120 kataszterben elvégeznék a parcellák összevonását és jogviszonyainak rendezését, még így is legalább 30 évig tartana a folyamat.
Nyilvánvaló, hogy a betervezett évi keretösszeg még jóváhagyásra és kormányokon átívelő politikai közmegegyezésre vár, ugyanakkor azt sem szabad kihagyni a számításokból, hogy ha a parcellák jogviszonyainak rendezése mellett nem nyúlnak hozzá az örökösödési törvényhez, akkor az akár sikeresen végrehajtott komaszáció végén ugyanott leszünk, ahol a part szakad, vagyis a újrarendezett jogviszonyok között tovább nőhet a felaprózottság, és a szabályozott parcella-keringő még az eddiginél is áttekinthetetlenebb viszonyokat eredményezhet.
Szilvássy László
