Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Másodszor szervezték meg a csemegeszőlő fajták és a hozzájuk tartozó technológiai bemutatót Kecskeméten, a Kisfái Ökokertben. az egyes szőlőfajták bemutatója és kóstolója mellett a szakmai előadások keretében számtalan olyan információ is elhangzott, amelyek segíthetik a termesztők sikeres munkáját. Ezekben az előadásokban hangsúlyt kapott az ún. szelíd növényvédelem és a biológiai készítmények felhasználása a csemegeszőlőben.
Fülei Zoltán, a Kisfái Ökokert tulajdonosa bevezetőjében elmondta, hogy gyermekkorában a legtöbb portán még volt csemegeszőlő lugas. Ma már jóval kevesebben termesztenek szőlőt, inkább megveszik a multiknál, ahová messzi földről utaztatják ezt az értékes gyümölcsöt. A szakmai nap egyik célja az, hogy keresse az utakat, hogyan lehet sikeresen növelni a háztáji szőlőtermesztést, hogyan juthat el a hazai szőlő a hazai fogyasztókhoz. A másik cél pedig a rezisztencia kérdéskörének boncolgatása, a lehetőségek és a tapasztalatok megosztása.
Dr. Németh Krisztina, a Kecskeméti Borászati Kutatóintézet főmunkatársa előadásában az utóbbi évek időjárási viszonyait elemezve megállapította, hogy míg az előző két évben az aszállyal küzdöttünk, addig idén már többször volt megfelelő mennyiségű csapadék. Ugyanakkor gyakran volt párás, ún. dunsztos időszak, ami kedvezett a kórokozók elszaporodásának. Az előadó egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy mindig a termőhelyhez, annak adottságaihoz válasszuk a fajtát. Ehhez természetesen ismerni kell a környezeti adottságokat. A sikeres termesztéshez fontos az is, hogyan tápláljuk a növényt, milyen készítményeket használunk, amelyekkel segítünk a növénynek átvészelni az időjárás kilengéseit. Ebben nagyon sok lehetőség rejlik. Pl. a humilsavak használata, szalicilsav, mykhorízagombák (pl. Symbivit – a szerk. megjegyzése), algákból készült termékek stb.
Dr. Teszlák Péter, a Pécsi Tudományegyetem szőlészeti és borászati kutatóintézetének kutatási igazgatója a szőlő rezisztenciájának kérdéseit elemezte. „Ha rezisztenciáról beszélünk, akkor meglehetősen messzire kell visszamennünk. A nálunk termesztett szőlő az eurázsiai géncentrumból származik, a Kaukázusból (Örményország, Észak-Törökország, Grúzia). Ott találjuk meg a legősibb szőlőfajtákat, amelyek onnan terjedek el Európába. A Távol-Keleten találjuk az amúri szőlő (vitis amurensis) géncentrumát. Ezekre a fajtákra a nagy fagyállóság és a betegségekkel szembeni ellenállóság jellemző. A floridai partvidéken őshonos a vitis rotundifolia. Ez a muscadinia szőlő a génjeiben hordozza a lisztharmattal és a peronoszpórával szembeni ellenállóságot. Ezt a fajt próbálták meg keresztezni az európai szőlővel, a vitis viniferával. Sokáig sikertelenül. A szőlészek azonban kitartóak. Miután sikerült a francia szőlészeknek a két faj keresztezése, a nemesítés új szintre lépett.
Említést érdemel, hogy a közép-európai térségben Mathiász János már a múlt század elején több száz szőlőfajtát termesztett Pozsonyhoz közeli kertjében. Az általa nemesített fajtákat halála után is felhasználják a nemesítők. A Szőlőskertek királynőjét pl. több mint 100 új fajtánál használták a nemesítés során.
A pécsi kutatóintézet a japán Yamanashi szőlőtermesztési kutatóintézettel közösen rezisztencia-nemesítési programot indít. A japánok komolyan érdeklődnek a magyar fajták iránt, és a pécsi szakemberek úgyszintén a legújabb japán fajták iránt. Ilyen pl. a Manicur Finger, A professzor szerint a világban a nemesítés trendje egyértelműen a magvatlan fajták irányába mozdult el,
Kulicz László hobbitermesztő és fajtagyűjtő nem ismeretlen a hazai csemegeszőlő-termesztők körében. Mintegy hatszáz tőkét művel, a gyűjteményében 130 fajta van. Termesztési tapasztalatait rendszeresen megosztja a youtube csatornáján. Előadásában a szelíd növényvédelem terén elért eredményeiről beszélt.
Az idei szezonban az ültetvényében csak a Hortiservice Kft. által forgalmazott szermaradványmentes készítményeket alkalmazta. Ennek egyik nagy előnye volt, hogy a permetezések során kifújt permetlé nem okozott gondot, ha rákerült a szőlő mellett termesztett zöldségfélékre, egyéb növényekre. Ez volt az egyik ok, amiért áttért az ún. szelíd növényvédelemre. A másik pedig, hogy az elmúlt években nagyon sok vegyszer használati engedélyét bevonták. Ráadásul a következő öt évben a jelenleg forgalomban levő növényvédőszereknek mintegy 50 százalékát szintén be fogják tiltani.
Az előadó tapasztalatai szerint sok termelő nincs teljesen tisztában a rezisztencia fogalmával. Sokan a rezisztencia alatt azt értik, hogy a rezisztens fajtákat egyáltalán nem kell permetezni lisztharmat, peronoszpóra, botritisz ellen. Ez súlyos tévedés. Szerinte a rezisztencia a s szőlő bizonyos fokú ellenállóképességét jelenti a gombabetegségekkel szemben. A régebbi leírásokban úgy szerepel, hogy „csökkentett számú növényvédelmet igényel”. Ilyen fajta például a Teréz, a Palatina, a Fanni. Nem kell őket 14-szer permetezni, hanem elég négyszer, vagy hatszor. Ezeket és más rezisztens fajtákat a biológiai szerekkel is meg lehet védeni.
Az ültetvényében a Favorit, a Narancsízű, az újak közül az Anjuta, a Rubinovij Jubilej nem igazán szerepelt sikeresen ebben a kísérletben. Az új arkansasi fajták esetében, amelyek szintén megtalálhatók a gyűjteményében (Gratitude, Joy, Hope, Faithseddless) szintén nem egyértelmű, hogy mennyire sikerült őket megvédeni. Szerencsére nagyon sok olyan fajta van, amelyek teljesen hibátlanok, szépnek és értékesnek tartja őket. Ilyenek a Szvetlana, az Evereszt, a Nizina, a Nadezsda Azosz, a Fanni, a Valek, a Frumoasa Alba, a Prima Ukrajine, a Talizman, a Preobrazsenie, a Rezi Roza – mind kiváló szőlőfajta. Természetesen ahhoz, hogy ez a védekezési módszer működjön, olyan fajták kellenek, amelyek „partnerek” ebben. Elmondása szerint ezt a növényvédelmet fogja folytatni az elkövetkező években is, és ha a fajtái többsége közepes ellenálló képességű lesz, akkor az ültetvénye fenntartható ezzel a módszerrel.
Kulicz László előadásához szorosan kapcsolódott a biológiai növényvédelem szakértője, a felvidéki Tamašek Zoltán előadása. Mint elmondta, a peronoszpóra kialakulásához nemcsak nedves levél, meleg idő, hanem sötétség is kell. Vagyis a kórokozó megfelelő körülmények között éjjel támad. Virágzáskor, ha nedves a növény, a peronoszpóra bejuthat a virágba, ami utána összezár, s nagyon nehéz védekezni ellene. Idén, virágzáskor nagyon meleg volt, meleg eső esett, vagyis ideálisak voltak a körülmények a fertőzéshez. Mit lehet ellene tenni?
Az egyik javasolt megoldás a rézzel permetezés lenne. A réz azonban gátolja a növényben az egyes elemek felvételét, pl. a vasét és a magnéziumét. Vagyis azok, akik rézzel szeretnék megvédeni a szőlőt, nem biztos, hogy sikeresek lesznek. Vagyis komoly kihívás, hogy mivel lehet helyettesíteni a rezet. A válasz, hogy olyan biostimulánsokat vetünk be, amelyek felébresztik a növény védekezőképességét. Ilyen a csalánkivonat,a zsurló, a fűzfakivonat, vagy a lecitin, amelyekkel a vegyszereket helyettesíteni lehet. Ezekkel a szerekkel fel lehet venni a versenyt nemcsak a kémiai vegyszerekkel, hanem a betegségekkel szemben is.
A biológiai készítmények közül a Cuprotonic nevű szerben van egy kevés réz és cink, cukorban feloldva. Jellemzője, hogy a hatóanyag a sejtekben fejti ki tevékenységét, nem úgy, mint a vegyszerek, amelyek a felszínen hatnak.
További megoldás lehet az Amazon nevű baktériumkészítmény, amely képes behatolni a sejtekbe, és ott fejti ki a hatását. 3-5 nap kell azonban ahhoz, hogy elkezdjen működni, vagyis csak megelőzésképpen lehet használni. A lisztharmaton kívül az alternária, a feketerothadás és a szürkepenész ellen is hat.
PowerOF-K – a lisztharmat legfontosabb ellenszere. Kiszárítja a lisztharmattal fertőzött sejteket. Kora tavasszal a fagykár ellen is védi a növényt. Segít a botritisz elleni megelőző védekezésben.
Szójalecitin (Folicit) – Kicsit nehezen lehet oldani, de nagyon jól hat a lisztharmat ellen, beindítja a növény immunrendszerét.
Zsurlókivonat (Bioka Equisetum) – Virágzás előtt és után ajánlott alkalmazni. Rugalmasabbá teszi az ágakat, könnyebbé a növényvédelmet.
Boroil, Ferrumoil – tapadószerek, hatásfokozók, tápanyagpótlók. Nemcsak ragasztók, hanem fokozzák is a szerek felvételét.
A feketerothadás egy viszonylag új betegség a szőlőben. Áprilistól egészen augusztusig tart. Ellene megelőzéssel kell védekezni. Az Amazon, a Bioka az Urtica, a Cuprotonic szer kínál megoldást.
Virágzás előtt és közvetlenül érés előtt szüksége van a szőlőnek nitrogénre. De más időszakokban fogjuk vissza az adagolását, mert szintén előidézheti a lisztharmat terjedését.
A szőlőtermesztési szaknap fontos része volt a kóstolóval egybekötött csemegeszőlő-bemutató. Gerő Árpád Kárpátaljáról hozta el legszebb fürtjeit. Nagyon szép bemutatót tartott a már említett Kulicz László, valamint Lujdort Tibor és Nagy Gyula, a Csemegeszőlő facebook-csoport alapítója is. A rendezvényre a nyárasdi Agrocentrumot is meghívták. Felkértek, hogy mutassuk be a fajtáinkat. Helyszűke miatt csak 154 csemegeszőlőfajtát vittünk el és mutattunk be bőséges kínálatunkból, amelyek iránt ugyancsak nagy érdeklődést tanúsítottak a kiállítás résztvevői.
Angyal József, Agrocentrum, Nyárasd
