Időszerű zöldség

Ebben a hónapban használjuk ki az időt a kerti szerszámok és berendezések javítására, karbantartására. A földmunkához használatos szerszámokat alaposan tisztítsuk meg, majd puha textíliával vékonyan zsírozzuk be.

– Vegyük számba, hogy milyen alap- és segédanyagok fogytak el az előző idényben, a hiányzókról készítsünk listát és a tél folyamán szerezzük be őket, töltsük fel a készleteket, nehogy az aktuális munkák megkezdésekor hiányozzanak.

– Megkezdhetjük a hajtatott zöldségfélék termesztéshez a földkeverékek előkészítését. A háztáji termesztésben régebben a leggyakrabban használt földkeverék a kerti föld volt, napjainkban azonban már kaphatók különféle tőzegkeverékek, amelyek az egyes növényfajok igényeinek megfelelő szerkezettel és tulajdonságokkal rendelkeznek.

– Magvetésre a tiszta tőzeg vagy a homokos tőzeg alkalmas. A tápkockaföld jó összeérése érdekében célszerű, ha a felhasználás előtt 1–2 hónappal korábban összeállítjuk, és rendszeresen öntözzük, hogy jól összeérjen.

– Ne vessük túl sűrűn a palántázásra szánt magokat. A palánták megnyúlását főleg a fényhiány és a magasabb hőmérséklet okozhatja. A csírázó magvak magasabb hőmérsékletet igényelnek, viszont a szikleveles növényeknek már alacsonyabb hőmérséklet is elegendő. A megnyúlás kritikus időszaka éppen a szikleveles kor, ekkor alacsonyabb hőmérsékletre és több fényre van szükségük a palántáknak.

– Hó- és fagymentes időben az érett komposztföldet dísznövényeink között is szétteríthetjük a javítandó területre. Nem szükséges beásni, elegendő csak egyenletesen szétrakni. Ha enyhe az idő, ásni, forgatni is lehet. Havas talajon ne dolgozzunk, a hó ugyanis értékes takaró és csapadék.

– A fenyőkről, örökzöldek ágairól viszont rázzuk le a vastag hóréteget, ha van.

– A szabadban telelő növényeket: rózsát, évelőket, kétnyári virágokat komposzttal, fenyőgallyal feltétlenül be kell takarni. Ha a januárban száraz a hideg és nincs hótakaró, akkor vastagítsuk meg ezt a védőréteget, és időnként ellenőrizzük, hogy nem kezdte-e ki a szél, vagy valamilyen állat.

– Az etetőhelyekre rendszeresen helyezzünk ki madáreleséget, és azt lehetőleg védjük meg az átnedvesedéstől.

– A februárban beültetésre szánt melegágyakat már most védjük a kemény fagyoktól. A legjobb védelmet a száraz falomb adja, ezt kb. 30 cm-es rétegben hordjuk fel a melegágyra, és takarjuk be a környékét is.

– A télálló zöldséggel beültetett melegágyakat fagymentes időben rendszeresen szellőztessük, ezzel számos kellemetlen betegséget, például a lisztharmatot és néhány rothadással járó betegséget is megelőzhetjük.

– A zöldségprizmákon a takarás vastagságát az időjárási viszonyoktól függően módosítsuk. A várható erősebb fagyok esetére erősítsük meg, a fagyok elmúltával viszont távolítsuk el a kiegészítő réteget, mert a nagyobb melegben a prizma jobban felmelegszik, és a zöldségek elrothadnak benne.

– Az áttelelésre meghagyott fodros kelt takarjuk le fenyőgallyakkal, vagy más hasonló anyaggal, hogy a kemény fagyok hatására nem barnuljanak meg a leveleik. Ez főleg akkor fontos, ha nincs hótakaró. (sz)

[social][account icon=”facebook” ]https://www.facebook.com/jogazda.magazin[/account][/social]