Sertéstartás nyáron

Védekezzünk a hőstressz ellen

Meleg nyári napokon különös gonddal kell figyelnünk sertéseink egészségére. A nagytestű, hízott sertés rendkívüli módon érzékeny a túlságosan magas hőmérsékletre. Ennek az az oka, hogy az élőtömeg növekedésével az állat hőleadó képessége romlik, ami összefügg azzal a faji jellegzetességgel, hogy a disznók szíve, tüdeje kicsiny térfogatú, valamint rossz teljesítő- és alkalmazkodó-képességű, mivel testsúlyukhoz képest a szívizomzat tömege kevés, munkája gyenge.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nagytestű állatot meleg nyári napokon a hőstressz, a hőguta és a hirtelen szívhalál veszélye fenyegeti, ha nem tudjuk a hőmérsékleti optimumot fenntartani.

Permetező hűtést is alkalmazhatunk

A sertéseknek (kivéve a kismalacokat), a legkellemesebb a 15–20 fok közötti hőmérséklet, de ezektől az értékektől azért lehetséges eltérés. Fontos, hogy akár hidegebb van, akár forróság, az 1 kg takarmányra számolt testtömeg-gyarapodás mindkét esetben (más-más ok miatt) rosszabb lesz. Általában elmondható, hogy meg kell óvni a felnőtt állatot a 30 fok fölötti hőmérséklettől, míg a kismalacok számára a 25–36 °C a megfelelő. A meleg nyári idő kezdetével nem szabad elfeledkeznünk a sertések szintjén elhelyezett hőmérőről, hogy szükség esetén állataink segítségére siethessünk.

Az egyetlen lehetőség, amivel a hőstresszt kivédhetjük, a hízott sertés egyedi permetező hűtése. Napi 3–4-szer 10 perc permetezés javasolható. Állatot nyáron csak jól szellőző, naptól védett kocsin szállítsunk, kánikula esetén megfontolandó az útközbeni vizes permetezés, esetleg az éjszakai szállítás.

Természetesen a levegő páratartalmának is van hatása a sertés egészségére, az istálló páratartalmát azonban mindig az aktuális hőmérséklettel együtt kell értékelni. Alacsonyabb hő-mérséklet esetén az ól levegőjének normál viszonyok közötti páratartalma nem bír kiemelkedő jelentőséggel.

Mi a PSE?  

A kánikulai hőségben és rossz ventiláció esetén megemelkedő páratartalom azonban csökkenti a sertések hőleadását, így közvetve a fentiekben leírt hőstresszt, hirtelen szívhalált, vagy vágás előtt az úgynevezett PSE-húshibát okozhatja. (A fogalom azt jelenti, hogy azok a sertések, amelyek a vágás előtti órákban fokozott stresszt élnek át, erre a húsminőség romlásával válaszolnak. A húsuk puha, vizenyős, szakadékony lesz, így értékét gyakorlatilag elveszti, mert tőkehúsnak nem, csak húskészítményekbe lesz alkalmas. Az elváltozás egyik lehetséges oka a hőtorlódás.) A levegő relatív páratartalma 40–80% között megfelelő. Ennél magasabb akkor lehet, ha a sertéstartó épületet nyáron vízszórással hűtjük, ami hatékony ugyan, de fokozott légcsereigénnyel jár együtt.

Nyáron a szellőzés, a levegőmozgás a sertés számára létfontosságú, akár természetes légmozgásról, akár ventillátor segítségével létrehozott szellőzésről van szó. Ezért nem engedhet-jük meg, hogy az ólban meg-álljon a levegő. Lehetőség szerint törekedjünk a természetes szellőzésre.

Azt tudjuk, hogy sertések esetében az unalom egymás elleni agresszióhoz vezethet. Vegyük figyelembe azt is, mindez nyárón, magas hőmérsékleten tud a legijesztőbb mértékben megmutatkozni.