A lombtalan gyümölcsfákon fennmaradt gyümölcsmúmiák és hernyófészkek ilyenkor már jól láthatók. Ezeket szedjük össze és semmisítsük meg. A moníliás fertőzést okozó gyümölcsmúmiák az összes almatermésű és csonthéjas gyümölcsfán megtalálhatók, és gyakran fennmaradnak az ágak között. Felületükön rengeteg spóra van, amelyek tavasszal a fő fertőzés forrásai lehetnek.
– Az ősszel felhelyezett hernyófogó övek decemberben már általában a rájuk tapadó por és egyéb szennyeződés miatt nem ragadnak jól, ezért cseréljük ki őket, vagy kenjük be újra ragasztóanyaggal. A megszáradt és így alkalmatlan öveken könnyen átjutnak a nagy téli araszoló nőstényei a koronába. Az övek alatt levő rovarokat is gyűjtsük össze, és égessük el.
– A tárolt gyümölcsöt legalább hetente egyszer ellenőrizzük. Válogassuk át, ha vannak köztük romlásnak indulók, azokat dobjuk ki. A fagymentes napokon rendszeresen szellőztessük a raktározó helyiséget. Vannak olyan téli gyümölcsfajok, amelyek legtovább csak decemberig tárolhatók, ezeket igyekezzünk minél előbb elfogyasztani, mert hosszabb tárolás esetén sokat vesztenek ízükből.
– Fagymentes időben már decemberben megkezdhető a gyümölcsfák téli metszése. A metszés módja a gyümölcsfa életkorától és állapotától függ. Ha rendszeresen metsszük a fákat, akkor többnyire csak koronaalakító metszésre lesz szükség, de ha ezt elmulasztottuk, vagy valamilyen más okból a fák besűrűsödtek, ritkításra lesz szükség. A ritkítás során el kell távolítani az összes befelé növő, sérült és beteg ágat, valamint azokat, amelyek egymást akadályozzák a növekedésben. A cél az, hogy a korona belsejébe a vegetáció folyamán elegendő fény jusson.
– A kihelyezett hernyófogó övek október óta már vélhetően beszáradtak, ezért cseréljük ki őket, vagy kenjük át őket ragasztóanyaggal. Erre azért van szükség, hogy a decemberben még felbukkanó nagy téli araszoló nőstényei ne juthassanak fel a koronába. Az övek alatt megbúvó rovarokat gyűjtsük össze és pusztítsuk el.
– Készüljünk fel a gyümölcsfák törzsén keletkező fagykárok megelőzésére. A felfagyások rendszerint a gyümölcsfák törzsének déli részén alakulnak ki, ahol az erős téli napsütés és az éjszakai kemény lehűlés következtében kialakult feszültségek nyomán leggyakrabban megreped a héj. Ellene a fák törzsének mésztejjel való lefestésével védekezünk. A fehér szín ugyanis napközben visszaveri az erős napsugarakat, így a törzs nem melegszik fel túlságosan. A mész azonban eltömíti a törzs pólusait, ezért egyesek azt ajánlják, hogy a fa törzsére a déli oldalon elegendő egy deszkát felerősíteni a védekezés céljából.
– Az első fagyok után már szedhetők a tavaszi oltásra szánt gyümölcsfajták vesszői. Ezeket elsősorban egészséges, jó termést adó fákról szedjük, a vesszőkön hajtásrügyek is legyenek. A vesszők ajánlott vastagsága 6–7 mm, hosszúsága 20–25 cm. A kötegeket jelöljük meg cédulákkal, és ajánlott, ha a vermelés előtt valamilyen fertőtlenítő készítménnyel kezeljük.
– A gyümölcsfák téli metszését fagymentes időben már lekezdhetjük. A metszés mértékét a fa korához és állapotához igazítsuk.
– Ellenőrizzük át a permetező készülékben a tömítések minőségét, a fúvókák tisztaságát. Ha szükséges, cseréljük ki, javítsuk meg őket. Itt az ideje, hogy beszerezzük a permetezéshez szükséges vegyszereket is. A nyugalmi időszakban végzett permetezésekhez leginkább az olajtartalmú készítmények, illetve réztartalmú szerek alkalmazása ajánlott. (sz)