Az előkert adja meg a ház keretét és az első benyomást a szemlélőnek. Mint a jövés-menés színtere, legyen kiegyensúlyozott és nyugalmas megjelenésű. Az előkert kialakításának főbb szempontjai:
1. a terület minden évszakban más arculatát mutassa
2. könnyen gondozható növényekből álljon
3. alakgazdag legyen az összeállítás.
Növényeink és az előkertben használatos anyagok kiválasztásakor a közvetlen (saját ház, szomszédok) és tágabb környezet (út, utca, lakópark, környék) stílusára, hangulatára, építőanyagaira, színeire, méreteire is figyelnünk kell. Egy ultramodern lakóparki környezetben nem a legjobb ötlet parasztkerti stílusban megálmodott előkertet elhelyezni, ahogyan egy hegyvidéki, örökzöldekkel teli környéken lévő ház előkertjéhez sem a kaktuszkert az ideális választás.
Gyakorlati szempontból kétféle előkertet különböztetünk meg:
1. zárt és
2. nyitott előkerteket.
A nyitott előkertek legszebb példája a „falusi előkertek”. Ezek a kertek az utca irányában nyitottak. A gyep az utcáig fut ki, így az előkert az utca részévé válik. Ezekben a kertekben gyakran megjelennek az utcai gyümölcsfák is, melyek még jobban bizonyítják a nyitottságot. Az árokpart legtöbbször virágokkal van beültetve. A nyitottságot nem zavarja a helyenként megjelenő rácsos kerítés sem, melyet futónövények (hajnalka, díszbab, stb.) díszítenek.
A „társasházi előkertek” szintén nyitottak. Ezek akkor a legszebbek, ha részekre vannak felosztva, és minden rész egy konkrét lakás része és így egyértelműen a tulajdonos fennhatósága alá tartozik. Kialakításukban igen sokféle színvonalas és szép megoldásokkal találkozunk.
A „kocsibeálló” szintén az előkert része, amely mintegy átmenetet képez a nyitott és a zárt előkertek között. Lényegében az intenzíven használt előkert szerves része, mivel a burkolat, a gyeprács, a gyep naponta „taposódik”. A beálló fölé gyakran lugast építenek, így az némiképp megvéd az időjárás viszontagságaitól. Nyugodt, csöndes forgalmú helyeken a kocsibeálló lehet nyitott.
Hagyományosabb elrendezés esetén a kertet az utcától kerítés választja el. A kerítés azonban legyen kellőképpen átlátható, alacsony lábazatú. A bejáratot inkább cserjék takarják el a kíváncsiskodók elől. Ezt nevezzük „rejtő előkerteknek”, amely már a zárt előkertek csoportjába tartozik.A tervezésnél gondoljunk arra, hogy a házból kitekintve a cserjék csoportjaszépítő háttere legyen a virágágyásoknak. A szomszédok felől ez a kertet nyírott sövény határolja, ez csökkenti az átlátást. Ebben a kertben már a gyepnek is fontos szerep jut, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a fűnyírásnak megfelelő teret kell biztosítanunk.
Az igazi „zárt előkerteket” forgalmas közút mellett, zajos helyen alakítjuk ki. Az utcai por és zaj ellen falkerítéssel vagy tömött sövénykerítéssel (borbolya, tűztövis, magyal) védekezzünk. Az így kialakított előkert funkciója megváltozik, nem jön létre kapcsolat a külvilággal és sajátos hangulatú belső teret alakítunk ki. Az előkert ebben az esetben a ház felé tájolt. A látvány egyirányú. A kertet a házból kilépő személy szemszögére kell komponálnunk. A térhatás növelése érdekében az alkotóelemek a hátteret adó fal felé egyre magasabbak. A burkolatot, gyepet követik a valamivel magasabb évelők és talajtakarók. Ezek után jönnek a középmagas alkotóelemek a szoliter cserjék esetleg a sövények. A térzáró csoportot a falra szerelt rácsra felkúszó növények vagy a térelválasztó sövény alkotja. Ebben az előkertben kialakíthatunk egy kis felületű vízmedencét esetleg madáritatót is.
Gyakorlati tanácsok az előkert kialakításához
1. Az előkert burkolata igen sokféle lehet, de bármilyen burkolatot is választunk az minden esetben legyen fagyálló. A teret fedhetjük: térkővel, járólappal, terméskővel, kőlappal, fűráccsal, kaviccsal, téglával, stb. Minden esetben a háznak, kerítésnek és a külső burkolatnak harmóniában kell lenniük egymással.
2. A lejtést úgy készítsük el, hogy a csapadékvíz a növények gyökereihez vezessen.
3. Kisebb területen gyep helyet használhatunk talajtakaró kúszó, terülő növényeket, így nem fog gondot okozni a fűnyírás.
4. Kisebb előkertekbe ajánlatos apróbb kisebb növényeket elhelyeznünk. Ha túl nagy bokrokat, fákat ültetünk, később teljesen eltakarják, beárnyékolják a házat.
5. A bejárathoz vezető út lehetőleg ne legyen nyílegyenes, de ha már így alakult, akkor közvetlen a járda mellé ültetett növényekkel lazítjuk az út nyílegyenes jellegét.
6. Közvetlen a bejárat előtt érdemes a járdát kiszélesíteni, ahol elhelyezhetünk néhány cserép virágot is.
7. Növény összeállításnál cél az egyszerűség és látvány tökéletes egysége úgy, hogy valami mindig díszítse az előkertet. Ha szeretnénk a hangsúlyt a ház látványára helyezni, akkor inkább alacsonyabb növényeket ültessünk, míg ha inkább takarnánk a házat, akkor néhány jól elhelyezett magasabb (kert méretéhez igazított) fával, cserjével tegyük ezt meg.
8. Az előkertnek leginkább díszítő szerepe van azzal a feladattal, hogy adjon valami pluszt ahhoz a hangulathoz és képhez, amit a ház hangulata sugároz. Ne legyen hivalkodó és ne akarja a házat többnek láttatni.
9. Az előkertet ne növényritkaságaink bemutatására használjuk.
10. Ha fákat ültetünk az előkertekbe, akkor ezek legyenek kicsire növők, virágzók, oszloposak vagy gömb formájúak. A fák a térnek határozott függőleges tagolást adnak.
11. A cserjék az előkerteknek meghatározó elemei. Díszítenek levelükkel, virágaikkal, terméseikkel. Méretük és alakjuk különbözők lehetnek, ezért a legtöbb előkertbe ültethetők.
12. Ha azt akarjuk, hogy előkertünk télen is mutatós legyen, akkor ültessünk fenyőféléket is. A cserjékhez hasonlóan ezek is lehetnek méretükben és alakjukban változatosak, így még a legkisebb előkertbe is tudunk közülük választani.
13. Az előkertek szerves részei az évelő lágyszárú növények. A kertbe kiültetve éveken keresztül díszítenek. Mivel virágzásuk aránylag rövid ideig tart, ezért az évszakok jelzésére kitűnően alkalmasak (más évelők nyílnak kora tavasszal megint más fajok nyáron).
14. A kertek leghatásosabb díszítőelemei közé tartoznak az egynyári növények. Sokféle színben pompáznak, változatos alakúak. Alig van előkert, ahol ne tudnánk ezeket a növényeket hatásosan felhasználni, mivel folyamatosan virágzó színes díszítést nyújtanak.
Farsang István