Az áttelelő hagyma sikeres termesztésének egyik fontos szempontja a vetés megfelelő időzítése. A vetőmagot sem túl korán, sem túl későn nem ajánlott vetni. A túl korai vetés esetén a hagymák túlfejlődnek őszre, ezért tavasszal sok magszárba megy közülük. A kései vetés miatti túl fejletlen állomány pedig nem télálló. Az áttelelő vöröshagyma vetéséhez augusztus közepe-vége közötti időszak a legalkalmasabb, tanácsolják a témával foglalkozó szakemberek. Ha ezt az időpontot választjuk a hagyma vetésére, akkor október végére, a télbe indulás előtt ceruza vastagságú hagymákat kapunk, amelyeket az esetleges fagyok vagy nagyobb hidegek már nem károsítanak számottevően. Ugyanakkor nem kell tartani a magszárba indulástól sem. A hagyma vetőmagját 25-30 cm-es sortávolságra vetjük, a nyári vetéskor ajánlott a szokottnál kissé mélyebbre (3-4 cm mélységbe) elhelyezni a magokat.
A vetést követően azonnal meg kell kezdeni az öntözést a csírázás érdekében. Az ősz folyamán a csapadékmennyiségtől függően folytatni kell az öntözést, tavasszal viszont csak csapadékhiány esetén kell mesterséges vízpótlást alkalmazni. Az áttelelő hagyma sikeres termesztésében további fontos szempont, hogy öntözési lehetőség nélkül a termesztés kockázatos.
Augusztusi vetés esetén a magágy előkészítése nehezebb feladat, mint tavasszal. Ilyenkor ugyanis általában nagyon száraz a talaj. Emiatt már a magágy elkészítése előtt is ajánlott megöntözni a területet. A vetéshez aprómorzsás, ülepedett, megfelelő nedvességtartalmú, gyommentes talajra van szükség.
Az áttelelő vöröshagyma tápanyagigénye megegyezik a tavaszi vetésű vöröshagymáéval, azzal a különbséggel, hogy nitrogénből többet igényel. A nitrogént 3 részletben ajánlott adagolni: ősszel 40-45 százalékot, februárban 20-30 százalékot, a fennmaradó 20-30 %-ot pedig a fejképződés idején áprilisban ajánlott kijuttatni. (sz)