Zöldségtermésztés

A tojásgyümölcs (padlizsán) nálunk eddig elsősorban a háztáji kertek és a hobbi kertészkedők növénye volt, de a termesztéstechnológia fejlődésének, a vízkultúrás hajtatás elterjedésének következtében a hajtatása is egyre elterjedtebb. Termesztési feltételeit és a környezettel szemben támasztott igényeit, főleg magas hőmérsékleti optimumát nálunk elsősorban a fedett berendezésekben lehet biztosítani. Hőigénye nagy, …

Az utóbbi években lezajlott klímaváltozás következményei még inkább egyértelművé tették, hogy megfelelő csapadékpótlás nélkül a hatékony zöldségtermesztés ma már szinte elképzelhetetlen. Az üzemi szinten működtetett, pontosan beállítható és irányítható öntöző berendezések mellett a háztáji kertekben zöldséget termesztő kertészkedőnek is fontos ismeret, hogy az egyes zöldségféléket milyen nagyságú adagokkal és rendszerességgel …

A korán letermett zöldségfélék helyére júniusban másodvetésű zöldségfajtákat ajánlott vetni vagy ültetni, amelyekkel a rendelkezésre álló termőterületet jóval hatékonyabban kihasználhatjuk. A betakarított korai fajták után az ágyások talaját újra fellazítjuk (forgókapával, villával), és megfelelő magágyat készítünk a másodnövények számára. A sikeres másodtermesztésnek azonban van néhány feltétele: fontos, hogy az előnövény …

Az uborka hatékony növényvédelmét a termesztési mód is jelentős mértékben befolyásolja. A legtöbb gondot a hagyományos sík művelésű állomány megvédése okozza, ennél sokkal hatékonyabb, ha ikersoros, támrendszeres művelésmódban termesztik a növényt. A zárt termesztő berendezésekben intenzíven termesztett uborka védelmét komplex módon a talajfertőtlenítéstől kezdve az állati rovarkártevők elleni védelmen át …

A zöldségtermesztés kifejezetten vízigényes ágazat, mesterséges csapadékpótlás nélkül alig lehet jövedelmező termesztést folytatni. Ráadásul az intenzívebb termesztési viszonyokhoz nemesített fajták már eleve igényesebbek a folyamatos vízellátással szemben. Az öntözés gyakorisága a talaj vízmegtartó képességétől is függ. A magasabb humusztartalmú kötöttebb talajok tovább tartják a nedvességet, ezeken a területeken ritkábban (7–10 …

Kétéves, a káposztafélék családjába tartozó növény. Az első évben erős húsos levelei fejlődnek ki, a második esztendőben a téli jarovizáció után a virágait és a magszárát is kineveli. Tenyészideje 14-22 hét, ezért júniusban és még júliusban is kiültethető, akár másodnövényként a korán lekerülő zöldborsó, fejes saláta, vagy hónapos retek helyére …

Melegigényes növény, ezért az elvetett magjai csak 12 °C fölötti hőmérsékleten kezdenek el csírázni. Szinte mindenütt megterem, de nem szereti a hideg, vízállásos, erősen savanyú földet. Sok tápanyagra van szüksége, ezért a kiskertben a legalkalmasabb hely számára a komposzthalom. Vízigénye meglehetősen nagy, egy kilogramm szárazanyag előállításához akár 800 litert is …

Ha nincsen kertünk, akkor sem kell lemondani a saját termesztésű zöldségekről. Mutatunk hármat, ami az erkélyen egy cserépben vagy az ablakban egy balkonládában is jól érzi magát. Még mielőtt belevágnánk a kertészkedésbe, nem árt tudni, hogy a cserépben, edényben nevelt növények mivel kis helyen élnek, ezért érzékenyebbek a kertben nevelt …

A paradicsomban végzett zöldmunkák közül a kacsolás, fattyazás fogalma a levélhónaljakból nyíló oldalhajtások eltávolítását jelenti. A hajtatott paradicsom esetében csak a főszáron van termés, így az oldalhajtásokra nincs szükség, mivel csak az állomány túlzott besűrűsödését okozzák, ami a termés elaprózódásához vezet. A fattyazást lehetőleg a reggeli órákban végezzük, mivel ilyenkor …

A bársonyvirágot, ismertebb nevén a büdöskét a zöldségeskert vetésforgójába növényvédelmi szempontból fontos lehet beilleszteni. Ugyanis jelentősen csökkenti a gyökereken károsító fonálférgek számát a talajban. A növénynek sokak számára kellemetlen az illata, azonban erős szaga távol tartja a kártevőket, megvédi a növényeket, így a biokerteknek is kedvenc növényévé vált. A sárgarépán …