Zöldségtermésztés

Gyógy- és fűszernövények télre

A gyógy- és fűszernövényeket készítsük elő az áttelelésre. A nyár folyamán a kerti ágyásokban termesztett téli használatra szánt egyes fajtákból telepítsünk át egy-két gyökeret és tövet megfelelő cserepekbe, amelyeket a lakásban vagy más fagymentes helyen helyezünk el. A többi évelő fűszernövény egészséges hajtásait vágjuk le, szárítsuk meg napfénytől védett száraz …

Bővebben »

Napfény érleli a paradicsomot a GreenCoop üvegházaiban

A napjainkban az egész világot fenyegető energiaválság kapcsán folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy az európai ún. zöldségtermelő nagyhatalmak országaiban az energia világpiaci árának egyelőre szinte korlátlan mértékű emelkedése miatt egyre több energiaigényes fedett termesztő berendezést zárnak be, illetve állítanak át másfajta működésre. A hagyományos foszilis energiával (főleg gázzal) fűtött …

Bővebben »

Miért romlik tárolás közben a hagyma?

Egyik legfontosabb zöldségnövényünk a hagyma, hiszen szinte az év minden napján fogyasztjuk. Az aszály és a belvizek miatt Európa-szerte ingadozik a termés. Jelentős a tárolt hagymában keletkező veszteség, aminek számos oka lehet. Helyes fajtamegválasztás Talán valamennyi ok közül a legfontosabb a helyes fajtamegválasztás. Vannak nyári és őszi, azaz friss fogyasztásra és …

Bővebben »

Drágább az aranynál – itthon is lehet sáfrányt termeszteni

A sáfrány a világ legdrágább fűszere. A klímaváltozás kedvez neki, ezért nálunk is termeszthető. A sáfrány, narancssárga színű és a sziglice nevű kék virág bibéjéből nyerik. Törökországból származik. Minden elültetett hagyma 4-5 virágot hoz. 5 kg friss vagy 1 kg szárított sáfrányhoz hozzávetőlegesen 70–80 ezer virágra van szükség. A klímaváltozás …

Bővebben »

A komposztálás

A komposzt készítésére a kertben keletkezett minden hulladék, növény- és szármaradvány, gyomok, fűkaszálék, faágak, konyhai hulladékok alkalmasak. Nem ajánlott viszont ételmaradékot, állati hulladékot belekeverni, és ne öntsük hozzá a használt olajt, zsírt sem. A tévhitekkel ellentétben a diófa és vadgesztenye levelét viszont nyugodtan bele lehet tenni, ugyanis a megfelelő komposztálás …

Bővebben »

A sóska szaporítása

(ahogyan én csinálom) Augusztus és szeptember a sóska szaporításának második legmegfelelőbb időpontja (az első március és április). Úgy döntöttem, hogy vásárolok sóskama-got és azt el is vetem. Betértem hát abba az üzletbe, ahová rendszeresen járok és kértem sóskamagot. Mivel az üzlet rendszeres vásárlója vagyok, az elárusító megsúgta, hogy inkább ne …

Bővebben »

Zöldtalpasság ellen káliumos tápoldat

Kedvező időjárás esetén a szabadföldi paradicsom még ebben az időszakban is beérleli a termését, ugyanakkor bizonyos esetekben ún. zöldtalpasságban szenved, ami a termésen a kocsány körül sárgás, vagy zöldesbarna íztelen karima formájában jelentkezik. Szakemberek szerint általában fokozottabb mértékű kálium adagolásával csökkenthető, sőt, meg is szüntethető a betegség. A talaj káliumtartalmától …

Bővebben »

A fűszerpaprika szedése, feldolgozás

A fűszerpaprika az adott termőhelyi viszonyoktól, növény fajtájától, az időjárás alakulásától és az állomány érettségétől függően augusztus közepétől, végétől október elejéig szedhető. A fűszerpaprika akkor szedhető, ha a termése teljesen bepirosodott. Ekkora alakulnak ki benne a minőséget meghatározó vegyületek: festékanyagok, illóolajok, kapszaicin, cukor, vitaminok, ásványi anyagok. A termésmennyiség évente és …

Bővebben »

A torma őszi telepítése

A tormát alapvetően gyökérdugványokról, a házi kertekben is az évelőknek kijelölt helyre telepítjük. Tavasszal és ősszel is ültethető, az őszi időszakban szeptembertől október közepéig ajánlott a szaporításra kiválasztott gyökérdugványokat elültetni. Ültetésre az ősz a legkedvezőbb, ilyenkor sokkal jobb eredésre és gyorsabb növekedésre számíthatunk. Tavasszal a dugványokat a lehető legkorábban (február …

Bővebben »

Két héten belül fogyasztható a kerti zsázsa

A kerti zsázsa a keresztesvirágúak családjába tartozik, a legrövidebb tenyészidejű növény, 12–14 nappal a vetése után már fogyasztható. 30–50 centiméter magasra nő meg, de nekünk a 6–8 centiméteres hajtásaira van szükségünk. Pontos eredetéről megoszlanak a vélemények, egyesek szerint Kelet-Ázsiában, mások szerint Afrika északi részén fogyasztották először, salátákba, főzelékekbe és fűszerként …

Bővebben »