A saját elképzelésükhöz ragaszkodva, a lehetőségeket kihasználva A szlovákiai zöldségtermesztés rendszerváltás utáni több mint negyedszázados történetében az ezt megelőző „hőskorszak”, a meglévő főleg szövetkezeti kertészetek és a széles körben elterjedt háztáji termesztés sokrétű, de gyakran koordinálatlan termékkínálata sokakban még napjainkban is nosztalgikus emlékeket ébreszt. Vannak, akik a komoly kétkezi munkát …
Bővebben »A zöldségfélék házi magfogása
A kis területű háztáji kertekben nem érdemes vetőmagok termesztésével foglalkozni, mivel a minőségi szaporítóanyagok előállítása magas fokú szakértelmet és speciális termesztési feltételeket igényel. Ráadásul a kertészeti szakboltok és az áruházak kínálatában ma már nagyon bőséges fajtaválasztékból válogathatnak a kertészkedők. A gazdálkodók és a háztájiban saját használatra termelő gazdák számára is …
Bővebben »A gyümölcsszüret
A gyümölcsök érése bonyolult folyamat, amelynek során a cukrok és savak mennyisége és egymáshoz való viszonyított aránya állandóan változik. A fogyasztó számára az érés legkedvezőbb állapota, amikor a cukor és a sav aránya a gyümölcsben a legkellemesebb. Ezt az állapotot egyes gyümölcsök – pl. szilva, szőlő, – csak a fán, …
Bővebben »Ezért érdemes céklát termeszteni
Régen gyakran csak ecetes salátaként, vagy savanyúság formájában került a cékla az asztalra, de ma már szuperélelmiszerként emlegetjük. Az egyik legegészségesebb zöldségünk, amely mára szinte újjászületett. Termesztése még a kezdő kertészeknek sem okoz gondot, színkavalkádja még a virágágyásokat is feldobja, nem beszélve a magas vitamin- és ásványianyag-tartalmáról, amely az egészséges …
Bővebben »Az alma és a körte szüretelése
Az almát függetlenül attól, hogy milyen célra akarjuk szedni, fogyasztásra érett állapotban takarítjuk be. Szedési idő szempontjából legfontosabb az alma alapszíne, mértéke és mérete. Fontos, hogy a kocsány könnyen váljon el a termőrésztől, melynek a szedés mennyisége céljából is meghatározó a szerepe lehet. A nem kellően érett alma nehezen válik …
Bővebben »„Hurkába csomagolt” fólia
Aki régóta rendszeresen és figyelmesen olvassa lapunkat, annak hasábjain már találkozhatott Nagy Alajos bélvatai nyugdíjas ezermesterrel, aki hetven fölött is aktív kertészkedőként folyamatosan a munkát megkönnyítő, hatékonyabbá vagy gazdaságosabbá tevő megoldásokon töri a fejét. Ráadásul, ezeket az ötleteket nem csak „elméleti” szinten, a mit lehetne, vagy mit kéne tenni javaslat …
Bővebben »Áttelelő vöröshagyma
Az áttelelő hagyma sikeres termesztésének egyik fontos szempontja a vetés megfelelő időzítése. A vetőmagot sem túl korán, sem túl későn nem ajánlott vetni. A túl korai vetés esetén a hagymák túlfejlődnek őszre, ezért tavasszal sok magszárba megy közülük. A kései vetés miatti túl fejletlen állomány pedig nem télálló. Az áttelelő …
Bővebben »Kínai kel – augusztusban helyrevetéssel
A kínai kel a zöldségfélék között ez az egyik legfinomabb és legkönnyebben emészthető káposztaféle Kelet-Ázsiából származik. Szaporítása magvetéssel vagy palánta ültetésével történik. Közvetlen helyrevetéssel csak július végén, augusztus elején érdemes megpróbálkozni, a korábbi vetés könnyen magszárba futhat. A palánták a júliusi hőségben ugyancsak nehezen erednek, így szántóföldön a közvetlen vetés …
Bővebben »A téli retek augusztusban vethető
A téli reteknek tavaszi rokonához képest az az egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy kiválóan tárolható, egyúttal a kisebb fagyokat is károsodás nélkül elviseli, nem beszélve arról, hogy másodnövényként a kerti vetésforgókba is jól beilleszthető. Nagyobb méretű gumójának formája többnyire gömb alakú, héja vastagabb, íze gyakran csípős. Tenyészideje 100-120 nap, de léteznek …
Bővebben »A szilvamoly
A szilva gyümölcsének károsításában a szilvamoly jár az élen. De megtalálható még a ringlófélékben, a kajszi- és őszibarackban és az almában is. A lepkéi április közepétől rajzanak. Három nemzedékük van. S noha a korábban érő szilvafajták általában már július végén – augusztus elején szedhetők, ugyanakkor a gyümölcs veszélyes kártevői ellen …
Bővebben »