A növények szaporításának leggyakoribb módja a magvetés, amelyet más néven ivaros szaporítási módnak is neveznek. Számtalan növény szaporításában ez a legjobban bevált módszer, mert így csekély költséggel lehet a növényeket szaporítani. Vetőmagokat napjainkban már rendkívül széles választékban kínálnak az üzletek és a forgalmazók. A vetőmagvak csomagolásán mindig feltüntetik a csírázáshoz …
Bővebben »A havasszépe
A havassszépe (más néven rododendron, havasirózsa, azálea) a legszebb virágú díszcserjék közé tartozik. Nyugodtan állíthatjuk, nincs olyan kertbarát, aki már látott nyíló havasszépét, hogy ne szeretne legalább egy ilyen bokrot kertjébe kiültetni. Ennek ellenére kertjeinkben csak a legritkább esetekben látunk rododendronokat. Mi ennek az oka és hogyan lehetne ezen változtatni? …
Bővebben »Elhanyagolt fák kezelése
A háztáji kertekben gyakran találhatunk olyan idősebb gyümölcsfákat, főleg alma-, körte, vagy szilvafákat, amelyeket évek óta nem metszettek, sőt semmiféle kezelést sem végeztek rajtuk. Ezeknek a fáknak a koronája többnyire besűrűsödött, belsejében a termőrészek a lekopaszodott ágakon általában teljesen hiányoznak. A külső, erősebb ágak végein viszont többnyire jóval több a …
Bővebben »Téli finomságok: káposzta és sütőtök
Talán nem is gondolnánk, hogy a káposzta és a sütőtök fogyasztása milyen fontos egészségünk megőrzése szempontjából. A fejes káposzta értékes vitamintartalma megfelelő tárolással és elkészítéssel meg is őrizhető. Antioxidánsai megelőzik a rákos folyamatokat. Gyógyító hatását elsősorban kénes vegyületeinek, jód- és klórtartalmának köszönheti. Emésztőrendszerünket rendben tartja, beleinket kitisztítja, lehetővé teszi a …
Bővebben »A „fekete özvegy” csókja
Valószínűleg nem véletlen, hogy az agrárágazatban tevékenykedő szervezetek idei évadzáró szakmai konferenciáinak egyik fontos témája volt a globális felmelegedés okozta klímaváltozás következményeinek és az ágazati szereplők tevékenységére gyakorolt hatásainak elemzése. A klímaváltozás, mint az időjárási változások hosszabb távon érvényesülő trendje ma már egyértelműen statisztikai adatokkal alátámasztott tényeken alapszik. A rendelkezésre …
Bővebben »Megjelent a Jó Gazda 2019 januári száma
Az elkövetkező termesztői szezonra való felkészülés jegyében a Jó Gazda évnyitó száma a zöldségtermesztők számára összefoglalót közöl a hajtatott saláta termesztési feltételeiről, felvázolja a legfontosabb zöldségfajták igényeit a palántanevelés során. Részletesen foglalkozik a növények ivaros szaporítása keretében a vetőmagok csíráztatásával és vetésével kapcsolatos követelményekkel, amelyek fontos szerepet játszanak a növények …
Bővebben »Tesztelhetjük a zöldségmagvak csírázóképességét!
Valószínűleg legtöbben már jártak úgy, hogy az elültetett zöldségmagvak a fokozott várakozás ellenére sem voltak hajlandóak életre kelni. Csírázóképességük letesztelésével sok időt és kellemetlenséget spórolhatunk meg. Vetés előtt a bizonytalan értékű magokat próbacsírázásnak vessük alá. Kis tálkába, nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot, majd tegyük őket a csírázási hőmérsékletüknek megfelelő …
Bővebben »Teljes kukorica fajtasor a Szegedi Gabonakutató kínálatából
Az előző évekhez hasonlóan idén is Ekecsen mutatták be a Szegedi GK szlovákiai piacra szánt kukorica kínálatát. A Szegedi Gabonakutató Nonprofit Zrt. szlovákiai képviselete a hagyományokhoz híven ebben a szezonban is a cég teljes fajtasort felölelő választékát vonultatta fel a szuperkoraitól a középkorain át a késői tenyészidejűekig, a különböző felhasználási …
Bővebben »Megjelent a Jó Gazda decemberi száma
A Jó Gazda decemberi számában az időszerű tennivalók keretében a zöldséges és gyümölcsös kertekben esedékes és a termények tárolásával kapcsolatos tennivalókról olvashatnak. Az elkövetkező termesztési idényre való felkészülés jegyében a lap többek között összefoglalja a vetőmagokkal kapcsolatos alapvető tudnivalókat, külön cikkben foglakozik a vetőmagok csírázó képességének tesztelésével, a palánták igényeivel …
Bővebben »A malac immunrendszere
Régebben természetes körülmények között a malacnak az első 2–3 héten a koca teje volt az egyetlen tápláléka. Napjainkban a modern malactakarmányozási rendszerekben viszont már 3–5 napos koruktól takarmány-kiegészítőket és speciális tápszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy a fiatal állatok hatalmas növekedési és takarmányértékesítési képességét kihasználva a lehető legjobb eredményeket érjék el. …
Bővebben »