A tengerimalac barátságos házikedvenc, amely bizonyos tartási feltételeket is megkövetel, elsősorban a környezete kialakítását illetően. Ez magában foglalja a megfelelő méretű, jól szellőző ketrecet, az egészséges, szénán, zöldségeken és speciális tápon alapuló étrendet, valamint a rendszeres tisztítást és a napi friss vizet. Mivel ezek a hobbi állatok társas lények, érdemes őket …
Bővebben »
A lestyán már az ókortól ismert, vélhetően Közép-Ázsiából származó kedvelt fűszernövény, amely bizonyos esetekben gyógynövényként is alkalmazható. A zellerfélék családjába tartozó évelő növény, magassága elérheti az 1-1,5 métert. Szaporítása helyrevetéssel, palántázással és tőosztással történhet. Helyrevetéskor a felásott talajt munkáljuk el és gereblyézzük simára. A magokat 1–3 cm mélyre, 60 cm-es …
Bővebben »
A hernyófogó öv (enyves öv) egy ragadós szalag, amelyet a gyümölcsfák növényvédelmében a fák törzsére erősítenek fel a kártevők, különösen az áttelelő hernyók, hangyák, araszolók és levéltetvek ellen, hogy megakadályozzák azok feljutását a fák koronájába, az ágakra és a hajtásokba. Ezek a fák koronájába csak a fatörzsön át tudnak feljutni, a …
Bővebben »
Köztudott, hogy a méz finom, rendkívül egészséges, segít a fertőzések megelőzésében, a szervezetünkhöz pedig kíméletesebb, mint a cukor. Ismert az is, hogy csak akkor jutunk hozzá a kiváló gyógyító és egészségmegőrző összetevőkhöz: aminosavakhoz, enzimekhez, organikus savakhoz, vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, proteinekhez, növényi komponensekhez, fenolokhoz, ha valódi mézet fogyasztunk. Némi egyszerűsítéssel kijelenthető, …
Bővebben »
A kultúrnövények ivartalan szaporítása révén közvetlenül tovább tudjuk örökíteni egy-egy kedvelt növényünk tulajdonságait. Erre szolgál az oltás, amely olyan ivartalan szaporítási eljárás, amely során a szaporított (nemes) növény valamely leválasztott részét egy másik növényen (alany) ejtett vágásba helyezzük, és azzal összenövesztjük. Így szaporíthatjuk gyümölcsfáink többségét. A művelethez nemes fáról szedett …
Bővebben »
A ciklámen fűtött, meleg szobában nem érzi jól magát. Hűvös szobában, üveges verandán, télikertben, vagy a két ablaktábla között hosszú ideig gyönyörködhetünk benne. A növényt az 1600-as években hozták be Európába. Mesterséges körülmények között kevés és kicsi virágot hozott, ezért a 19. században az angolok és a franciák kezdtek foglalkozni …
Bővebben »
A Jó Gazda novemberi számában az időszerű havi tennivalók összefoglalója mellett felhívja a figyelmet a csicsóka késő őszi telepítésének lehetőségére, egyúttal a kertek talajának őszi művelésével összefüggésben áttekinti szántás és/vagy ásás változatait, külön hangsúlyt helyezve a művelésre alkalmas talaj optimális szerkezetének megállapítására. Részletesen ismerteti az ásással összefüggő talajápolási műveletek keretében az …
Bővebben »
A védekezésben a vírust terjesztő vektorokra összpontosítunk Az ősszel vetett gabonafélék kelő állományait a gyomok mellett a különböző kártevők, kórokozók is fenyegetik. Veszélyességük abban rejlik, hogy a károsításuk következményei gyakorlatilag csak tavasszal a vegetációs fejlődés későbbi időszakában válnak szemmel láthatóvá, de a hatékony védekezés érdekében már ősszel fel kell lépni a betegséget terjesztő …
Bővebben »
A sóska könnyen és egyszerűen termeszthető, jelentős vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a modern étkezési követelményeknek is megfelelő növény. Magas C-vitamin, valamint számottevő vas, foszfor és kalcium tartalma miatt értékes, különleges ízű zöldség, amely főzeléknek, levesnek és salátának is ízletes. Oxálsav tartalma miatt, azonban mértékletes fogyasztása javasolt. Alacsony a hő- és …
Bővebben »
A kutyatejfélék (Euphorbia) nemzetsége több mint kétezer fajból áll. Közös jellemzőjük, hogy fehér tejszerű, mérgező hatóanyagú nedvet tartalmaznak. A fajok lehetnek egynyáriak, kétévesek, évelők, cserjék esetleg kisebb fák. A nemzetség számos, kaktuszokra emlékeztető pozsgás fajról is ismert. Ezek a fajok ugyanolyan hatékonyan tárolják a vizet, mint a kaktuszok. A nemzetségbe …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
