Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A madárbirs (Cotoneaster) kertünk lenyűgöző dísznövénye, gyakorlatilag egész évben díszít. Tavasszal mélyzöld lombozattal és apró, rózsaszín, piros vagy fehér virágokkal díszítenek a növény különféle fajai. Nyáron a zöld bogyók tömegét adják. Ősszel megjelennek rajtuk a kis bogyók, a ragyogó vörös színtől a feketéig. Télen is a bogyók díszítenek, mindaddig, míg a madarak el nem hordják őket. A bogyók a madarak kedvenc eledele, de az emberre és a háziállatokra mérgező.
A madárbirs nemzetségébe 245 faj tartozik. Hazájuk főleg Ázsia, de megtalálhatók Európában és Észak-Afrikában is. Örökzöld, kisebb mértékben lombhullató cserjék, de lehetnek kisebb fák is. Virágaik kicsik, többnyire csoportosan nyílnak, rendszerin rövid oldalhajtásokon. Magában egy virág jelentéktelen, de virágzata mégis a kert egyik legszebb látnivalója. Virágaik késő tavasszal vagy kora nyáron jelennek meg, amikor a tavaszi virágok már elnyíltak, de a nyáriak még nem kezdenek virítani, ezért a beporzó rovarok kedvencei. A méhek is szívesen látogatják virágaikat.
A fajok nagy része hazájában a sziklás hegyvidékeken nő. A különböző fajok mérete eltérő, ezért kerti felhasználásuk is sokoldalú. Az alacsony növekedésű, talajon elterülő fajokat talajtakaróként ültetjük. Ezeknek a fajoknak a szárai ahol a talajjal érintkeznek, ott gyökeret eresztenek, és sűrű telepeket alkotnak. Ezért használhatók rézsűk megkötésére is, mert ezeket a területeket védik az eróziótól. A felálló fajokból telepíthetünk sövényt, de használhatjuk szoliterként is. Egyes fajok, főleg az elterülők szépen mutatnak a sziklakertekben is, csak vigyáznunk kell, hogy a többi növényt ne nyomja el. A bonszaikedvelők is gyakran használják a madárbirseket.
A madárbirsek meglehetősen szívós növények, és a zord körülményeket is elviselik, beleértve az aszályt, a talaj pH-értékének ingadozását (tolerálják az 5,0 és 8,0 közötti pH-értékű talajt is), a kevésbé jó minőségű kerti talajokat, utak mentén telepítve a téli sózást, valamint az erős téli szeleket. Nem kedvelik az állandóan nedves talajokat. A lombhullatókat napos, az örökzöldeket védettebb helyre, félárnyékba ültessük, hogy leveleikkel télen is díszítsenek. A helyszín kiválasztását gondoljuk át jó alaposan, mivel ezek a növények nem tűrik az átültetést. Konténeres növényeket az év bármelyik szakában telepíthetünk, kivéve a fagyos téli időszakot. Az ültetőgödör mérete 30–50×30–50×30–50 cm. A kisebb méretet a könnyű talajokon, a nagyobb méretet a nehezebb talajokon alkalmazzuk. A gödrökbe keverjünk 3–5 lapátnyi komposztot vagy érett istállótrágyát. A vízelvezetés javítására az ültetőgödörbe keverjünk két-három lapátnyi borsó nagyságú kavicsot, ezt főleg a nehezebb talajokon kell elvégeznünk. Az így elkészített gödrökbe ültessük el növényeinket, úgy hogy a gyökérlabda teteje a talaj szintjén legyen. Bár ezek a növények szárazságtűrők, az első vegetációs időszakban megkövetelik az öntözést, de nem szabad a talajt túlöntözni. Az öntözést akkor végezzük el, amikor a talaj felső rétege kiszáradt. A talajtakaró fajokat 0,9×1,5 méteres sor- és tőtávolságra telepítsük, a sövényeket pedig 1,2–1,8 méter távolságra ültessük egymástól. Mindkét esetben, de a talajtakaró fajok esetében nagyon fontos a talaj mulcsozása. Ezzel megakadályozzuk a gyomnövények megjelenését, melyeknek eltávolítása nehézkes lenne.
A madárbirsek sűrű lombozatát rendszeresen kell metszeni, ezzel elősegítjük a bőséges virághozamot és a bőséges bogyótermést. A metszés ideje kora tavasszal van, mielőtt az új hajtások megjelennek. Virágzás után is metszhetünk, de ezzel csökkentjük a bogyók számát. Metszéskor távolítsuk el az elhalt vagy beteg ágakat. A levágott szárakat távolítsuk el egészen a tövéig. Ha a növény túl sűrűvé válna, a jobb légáramlásért a régi szárakat is távolítsuk el a bokor közepéből.
Nem szabad megfeledkezni a rendszeres tápanyagellátásról sem. Használhatunk kiegyensúlyozott műtrágyát (ahol az NPK arány 10–10–10), vagy magas nitrogéntartalmú műtrágyát (ahol az NPK arány 10–5–5). Legjobb azonban komplex műtrágyát használni. Ezekben az NPK mellett mikroelemek is vannak, pl. ilyen a CERERIT, és ennek módosulatai.
A madárbirseket szaporíthatjuk magról és dugványokról. A magot érés után azonnal a bogyó húsával együtt rétegezni kell, mert ha kiszárad, nagyon elfekszik. A magvakat tavasszal vetjük. Az örökzöld fajok magvait üveg alá kell vetni. A magvak különböző időben kelnek, mivel némelyek elfekszenek, akkor is, ha rétegezve voltak. A lombhullató fajokat júniusban-júliusban zölddugványról, az örökzöldeket és a részben áttelelő levelűeket augusztusban-szeptemberben félfás dugványról, üveg alatt szaporítjuk.
A szaporítás menete:
- Vegyünk kb. 15 centiméteres hosszú dugványokat, és távolítsuk el a leveleket a szár alsó kétharmadáról.
- A gyökeresedés javítása céljából enyhén kaparjuk le a kéreg legkülső rétegét kb. 5 cm-en.
- Mártsuk a levágott véget gyökereztető hormonba, rázzuk le a felesleget.
- Helyezzük a dugványokat 5–8 centiméteres cserepekbe, melyeket előzőleg szemcsés komposztfölddel töltöttünk meg.
- Végül helyezzük a beültetett dugványokat üveg alá, és ügyeljünk, hogy a talaj ne száradjon ki.
Kertben használható madárbirs fajok:
Cotoneaster adpressus – henye madárbirs – Nyugat-Kínában honos, alacsony – kb. 25 cm-es – lombhullató cserje, heverő ágai legyökeresedők. Napos nem túl száraz helyen fejlődik a legjobban.
Cotoneaster dammeri – örökzöld henye madárbirs – Közép-Kínában honos, alacsony, heverő ágú, és legyökeresedő örökzöld cserje. A téli napsütéstől védeni kell, különben levelei elfagynak. A kertekben félárnyékos helyre kell ültetni.
Cotoneaster divaricatus – ragyogólevelű madárbirs – Közép- és Nyugat-Kína a hazája ennek a 2 méter magasra növő, lombhullató cserjének. Kerti díszcserjének igen alkalmas faj.
Cotoneaster horizontalis – kerti madárbirs – Nyugat-Kínában honos. 40–50 cm magasra növő, szélesen elterülő, csaknem vízszintesen álló, vagy ívesen visszahajló ágú cserje. Ültethetjük napra, vagy félárnyékba. A legismertebb faj. Aránylag szárazságtűrő. Napos helyen levelei ősszel skarlátvörösre színeződnek, de hamar lehullanak. Árnyékos helyen levelei nem színeződnek, de egész télen megmaradnak.
Cotoneaster integerrimus – szirti madárbirs – Közép- és Délkelet-Európában él. Kb. 1-1,5 méter magas bokor. Szárazságtűrése magas, ezért nagyon alkalmas öntözés nélküli, száraz talajú kertekbe.
Cotoneaster microphyllus – nepáli madárbirs (aprólevelű madárbirs) – Hazája a Himalája. Örökzöld, 60–80 cm magas cserje, szélesen elterülő, sűrű ágas növény. Igényesebb, fagyérzékeny faj, kedveli a napos helyet. Ha száraz a tél, talaját takarni kell. Tűri a hosszan tartó száraz nyarakat.
Cotoneaster tomentosus – nagylevelű madárbirs – Dél- és Közép-Európa tájain honos. 1-2 m magas bokor. Igénytelen, a szárazságot nagyon jól tűri, ezért a nem öntözhető kertekbe, sziklás, lejtős területekre kitűnően megfelel.
Kép és szöveg: Farsang István
