Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A tengerimalac barátságos házikedvenc, amely bizonyos tartási feltételeket is megkövetel, elsősorban a környezete kialakítását illetően. Ez magában foglalja a megfelelő méretű, jól szellőző ketrecet, az egészséges, szénán, zöldségeken és speciális tápon alapuló étrendet, valamint a rendszeres tisztítást és a napi friss vizet. Mivel ezek a hobbi állatok társas lények, érdemes őket párban vagy csoportban tartani, és gondoskodni a biztonságos, stresszmentes környezetről, beleértve a búvóhelyeket és a mozgási lehetőséget.
A tengerimalacoknak megfelelő területre van szükségük ahhoz, hogy szabadon mozoghassanak, főleg, hogy futtathassák magukat. A minimális alapterület egy tengerimalacra 0,6 négyzetméter, egy párnak legalább 1 négyzetméter szükséges, a kalitka belmagassága legalább 45 cm legyen. A kalitka belseje legyen tagolt, változatos terepviszonyokkal, lépcsőkkel, polcokkal, hogy az állatok természetes mászó és felfedezési igényeit kielégíthessük. A dekorációk lehetnek fából, de kerüljük a fenyőfából készülteket.
A megfelelő almozás a jó higiénia és a természetes viselkedés feltételeinek biztosítása szempontjából ugyancsak fontos. Erre a célra a nagyméretű, puha faforgács vagy szalma a legjobb megoldás. A tőzeg- és klórozott papír alapú almok kerülendők, mivel ezek irritálhatják a tengerimalacok légzőrendszerét. Alapvető, hogy az almot rendszeresen cseréljük.
A tengerimalacoknak folyamatosan szükségük van friss ivóvízre és magas rosttartalmú táplálékra, ilyenek a széna, a friss zöldségek és a speciális táp. A rágcsálási ösztönük miatt fontos a számukra, hogy speciális fűzfarácsokat, szalmabrikett labdákat és egyéb rágcsálható tartozékokat biztosítsunk nekik, amiket ízlelgethetnek, mozgathatnak, játszhatnak velük. A kalitkába elhelyezhetünk biztonságos mászókákat vagy kisebb csúszdákat is.
A malacoknak szükségük van intim, nyugodt pihenőhelyekre. Ez lehet faház, műanyag alagút, de akár egy papírdoboz is megteszi. Sőt, maguk is szívesen vájnak ki üregeket a behordott szénából. Mindenképp legyen a kalitkában legalább 1-2 sötét búvóhely.
A tengerimalacokat legjobb, ha párban vagy csoportban tartjuk a megfelelő szocializáció érdekében. Az egyedül tartott példány depressziós lesz, könnyebben megbetegszik. Könnyen megszelídíthető, barátságos, ám rendkívül félénk állat. Szorult helyzetben félelmében gyakran harap, ami kisebb sérülést okozhat, ezért kerülni kell a hirtelen mozdulatokat. Egy kalitka mérete két-három tengerimalac számára ideális. Ha nőstény csoportot alakítunk ki, fontos, hogy már kiskoruktól együtt nevelkedjenek. A hímivarú tengerimalacokat is össze lehet velük zárni, ha kasztráltak és szocializáltak. (sz-wk)
