A szőlőlisztharmat a szőlő egyik legjelentősebb járványos betegsége. Minden évben kárt okoz, annak függvényében, hogy az időjárás mennyire volt a terjedéséhez kedvezően meleg és párás, de főleg hőingadozásos. A szőlőlisztharmatot az Erysiphe necator (korábbi nevén Uncinula necator) nevű kórokozó okozza, mely kazmotéciumos gomba, ivartalan alakja a kleistotécium. Főként fürtkárosításától félünk, …
Bővebben »Zöldmetszése és hajtásválogatás az őszibarackban
Az őszibarack egyik legközkedveltebb csonthéjas gyümölcsünk. A jó termést a gondosan megválasztott metszésmóddal és a metszés helyes időpontjával alapozzuk meg. Jelentős tényező a szakszerűen elvégzett zöldmetszés, hajtásválogatás is. Munkaigényes volta miatt nem mindenütt ajánlott. Nagyüzemeket tekintve ez érthető is, viszont a háztáji gyümölcsösben érdemes elvégezni. Az egészséges, jól fejlődő őszibarackfákon …
Bővebben »Fűszer-, gyógynövény és dísznövény is a zsálya
A zsálya igénytelen, napkedvelő növény. Több mint 800 típusa létezik. Az aromás illatú, karakteres, illóolajokat tartalmazó zsálya egyszerre fűszer-, gyógynövény, de mutatós dísznövény is. Az orvosi zsálya a Földközi-tenger északi partvidékén őshonos, 50–80 cm magasra növő, évelő félcserje. Jól tűri a szárazságot, kedveli a meleget és a napsütést. Mélyre hatoló …
Bővebben »Megjelent a Jó Gazda júniusi száma
Júniusban a háztáji kertekben már „nagyüzem” van, ebben a hónapban ugyanis a legtöbb zöldségféle az intenzív növekedés és terméskötés időszakában található. Ennek megfelelően a Jó Gazda júniusi száma is igyekszik összefoglalni a legfontosabb teendőket és a hasznos információkat. A babfajták például napjainkban már ritkábban kerülnek be a kerti vetésforgókba, pedig …
Bővebben »Peronoszpóra és lisztharmat
Vidékünkön, de talán egész Európában a peronoszpóra és a lisztharmat okozta a legnagyobb károkat a szőlőtermesztésben az 1875-ben behurcolt filoxéra óta. Az 1993-ban kiadott Kertészeti növénykórtan c. könyvben ez áll a peronoszpóráról: „A szőlőperonoszpóra ma már általánosan elterjedt a világ szőlőültetvényeiben, és a szőlő legjelentősebb betegségévé vált. A betegség nyomán …
Bővebben »Pontos és célzott fej- és lombtrágyázás
A növénytermesztésben alapvető tényező az adott növény szükségleteinek kielégítése, ennek hiányában az állományok gyengébben növekednek, könnyebben betegszenek és kevesebb termést hoznak. Ismert az is, hogy a tápanyagok hiányára a növények a tenyészidő első felében érzékenyebben reagálnak, ezért alapvetően ebben az időszakban szükséges a pótlásokat beiktatni. A talajban hiányzó táp- és …
Bővebben »Nem csak végigmenni jó az akácos úton…
Az akác szó hallatán az idősebbeknek az a bizonyos magyar nóta jut eszébe, de a legtöbb embernek minden bizonnyal az akácméz. Aki kedveli az erdőket, a természetet, annak az akácerdők jelennek meg a szeme előtt. Az akác olyan mértékben elterjedt, hogy már kb. az erdők negyede akácos. Az akác meglehetősen érdekes és …
Bővebben »Új, modern csemegeszőlő-fajták
A termesztők és a fajtagyűjtők igénye napjainkban egyre nagyobb a modern, ellenálló, nagyfürtű és óriási bogyót termő szőlőfajták iránt. Mivel a kereslet egyre nő, minden bizonnyal ez is ösztönzi a nemesítőket arra, hogy egyre újabb és újabb, a kor követelményeinek mindinkább megfelelő csemegeszőlő-fajtákkal álljanak elő. Milyenek a kor követelményei napjainkban …
Bővebben »Vessünk téli káposztát áprilisban
A kertészkedés nemcsak hobbi vagy időtöltés, hanem egyfajta művészet, amely türelmet, odafigyelést és nem utolsósorban tudást igényel. Azok számára, akik szeretnek saját zöldségeket termeszteni, a káposzta kiváló választás lehet, hiszen nemcsak finom, hanem rendkívül tápláló is. Télen különösen jól jönnek ezek az értékes tápanyagok, így, ha szeretnénk a hideg hónapokban …
Bővebben »A kukorica magas nitrogénigényét tavasszal elégítjük ki
A kukoricának nagy a tápanyagigénye, ezért termesztése esetén mindenképpen szükség van az őszi alaptrágyázásra. Ekkor juttatják ki a kukorica számára kiszámított foszfor-, valamint káliumigényének teljes mennyiségét. Mivel a foszfor a talajban kevésbé mozog és helyben marad, ahová kijuttatták, célszerű közvetlenül a gyökérzónába juttatni. A foszforadagok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja