A pohánka, másnéven hajdina az egyetlen olyan gabonafélék közé sorolt növény, amely nem a fűfélék családjába tartozik. A keserűfűfélék közé sorolják. Hazája Közép-Ázsia, ahonnan a középkorban került Európába. Elsősorban takarmánynövényként hasznosították, majd később egyre inkább gyógynövényként illetve emberi táplálékként is bekerült a köztudatba..
A termőhelyi adottságoktól függően a szár magassága 15-40 cm. Levelei szív alakúak. A hosszú nyelű, levélhónalji bugákban álló virágok fehér vagy pirosló leplűek. A mag szemrevételezve fénytelen fekete, vagy barnás finoman szemcsés, 2-4 mm makkocska. Egyenletes csapadékelosztású vidéken ad jó termést.
Melegkedvelő növény, a fagyra érzékeny, ezért tanácsos nyáron utóveteményként nevelni. Viszonylag rövid tenyészideje miatt május második felétől július közepéig vethető. A vetéshez 10-12 cm mély magágyat készítsünk. A magágy készítésekor ügyeljünk a talaj kellő üllepedésére. A magjait gereblyével dolgozzuk be a talajba. A korai vetések augusztusban virágzanak vagy éppen már betakarítható. Zöldtrágyának később is vethető. A megkésett ültetést a korai, őszi fagyok károsítják. Talaj tekintetében nem igényes. A savanyú kémhatású talajokat jól tűri. Hideg, kötött talajon, sívó homokon nem él meg.
Noha a termését főleg takarmányként használják, újabban a korszerű táplálkozás hívei között a magjából készült őrlemény divatos és keresett élelmiszer alapanyag. Kiskertben többnyire takarmánynövényként, manapság inkább zöldtrágyaként használják. A gabonafélék helyettesítőjeként jelentősége világszerte csökkent, mert keveset terem, a többi gabonához viszonyítva kicsi a hozama, átlagosan hektáronként 2,1-2,3 tonna, sőt, a gyengébb talajokon ennek csupán a fele terem. A kiskertben azonban másodvetésben, a kiürült zöldségágyak helyén, remek kaszálék, zöldtrágya. Virágai gazdag méhlegelőt is biztosítanak. A zöldtrágya ágyás megvédi a kiürült ágyásokat a gyomosodástól. Ősszel egyszerűen forgassuk be a földbe. (sz)