Nemcsak a fejes salátát, de a kelkáposztát is át lehet teleltetni, ami lényegesen korábbi szedést tesz lehetővé. Bár az ilyen termesztés kockázattal jár, a hidegebb teleken nagy a veszélye a kifagyásnak. A sikeres termesztés feltétele, hogy a tél kezdetére (október vége) a palánták kellő mértékben be legyenek gyökeresedve, ellenkező esetben …
Bővebben »Időszerű tennivalók
Éretlen termések utóérlelése A hónap végén egyes térségekben már előfordulhatnak kisebb fagyok, amelyek a fagyérzékeny szabadföldi zöldségféléket, mint pl. a paradicsom, a paprika végérvényesen tönkretehetik. A rajtuk levő termés megvédése érdekében szedjük le a még éretlen terméseket is, és próbáljuk meg a raktározás alatt olyan feltételeket teremteni a számukra, hogy …
Bővebben »A fokhagyma ültetése ősszel
A fokhagyma termesztése eléggé munkaigényes, ezért a kézi munka magas aránya miatt elsősorban háztáji gazdaságokban vagy kisüzemi módszerek között termesztik. Ősszel és tavaszi ültetéssel is nevelhető, az őszi ültetés korábbi termést a tavaszi jobb eltarthatóságot eredményez. Az őszi fokhagymát októberben kell jól előkészített talajba ültetni. A talajban nem válogat, legjobban …
Bővebben »A galambbegysaláta vagy galambsaláta
Ősszel olyan hidegtűrő zöldségfajok magjait vethetjük, melyek már a vetés évében kihajtanak, meggyökeresednek, fejlődésnek indulnak, majd a téli fagyok alatt „hibernálódnak”, és az első tavaszias tél végi napokon már fejlődésnek indulnak. Szeptember végén – október elején vethető áttelelő zöldségfélék: spenót, fejes saláta, fokhagyma, dughagyma, petrezselyem, sárgarépa, hónapos retek és a …
Bővebben »A fűszerpaprika utóérlelése
A fűszerpaprika termesztésének egyik legigényesebb fázisa a kézi szedés. A determinált és a fél-determinált fajtákat 1-2 alkalommal, a folytonos növekedésűeket 2-3 alkalommal szüretelik. A szedés időpontját a pirosra érett termések aránya (60-70 %), a feldolgozás és a tárolás módja határozza meg. Könnyebb leszedni a teljesen bepirosodott csüngő, mint a felálló …
Bővebben »A kapor mint jelzőnövény
A kiskerekben gyakran alkalmazzák azt a módszert, hogy a kapor vetőmagját összekeverik a nehezebben, hosszabb ideig csírázó, lassú kezdeti fejlődést mutató növények (pl. sárgarépa, petrezselyem) magjaival, és együtt vetik el. A kapor gyors növekedésével, jelzi a sorokat, ahol a lassú kelésű fő növény is várható. Kaprot tehát termeszthetünk így is, …
Bővebben »Szeptemberben vethető növények
A napnak még kellemes melege van, reggel és este viszont már érezhetően lehűl az idő. Ez viszont nem akadályozhat meg abban, hogy a szeptemberi veteményest ne töltse meg magokkal, hagymákkal, növényekkel. Ahhoz, hogy tavasszal csodás látványban gyönyörködhessen, most kell cselekedni! Ha előre gondolkodunk, profitálhatunk a szeptemberi kertészkedésből. Nagyon sok olyan …
Bővebben »Padlizsán cserépben
A padlizsánról tudni kell, hogy imádja a napot. Éppen ezért olyan helyre kell kerülnie, ahol legalább naponta 6 órán át közvetlen napfényben sütkérezhet, de szerencsére ez a cserepek miatt könnyen megoldható. Termése 15–30 cm hosszú húsos bogyó, színe érett állapotban lila, feketés lila, illetve egyes fajtáké csíkos tarkázott, fehér vagy …
Bővebben »Hogyan tároljuk a hagymát?
A hagyma betakarításának megfelelő időpontja, amikor a növény föld feletti része már elszáradt, az állomány meghatározó része már megdőlt. Ekkor szedjük fel, ássuk ki a földből, és egy rétegben terítsük szét a talajon, vagy egy tiszta száraz, napos területen. Ezt követően 7-10 napon át száradni, szikkadni hagyjuk, ezalatt a hagymafejek …
Bővebben »A halványító és metélő zeller
A halványító és metélő zeller – hasonlóan, mint a gumós zeller – kétéves növény. Az első évben a föld feletti nagyobb levelek képződnek, a második évben nő a 1-1,5 méter magas virága. A zeller e két formájának talajigénye megegyezik a gumós zeller igényeivel, hő- és fényigénye közepes, vízigénye viszont nagy. …
Bővebben »