Zöldségtermésztés

A lóbab egyes a régészek szerint már az őskorban is az ember tápláléka volt. Fehérjében, vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben rendkívül gazdag. Nagy mennyiségben fogyasztva azonban toxikus hatású lehet, amit a benne található glükozidok váltanak ki. Hüvelytermése 5-15 cm hosszú frissen, zsenge lédús állapotban fogyasztható. Ha a magja beérik, a …

Február közepén megfelelő meleg és világos helyen el kell vetnünk paprika- és paradicsom vetőmagjait, ha május közepére kiültethető palántákat szeretnénk kinevelni. Az otthoni palántanevelést azonban csak ha akkor érdemes elkezdeni, ha az egyes növényekből nincs szükségünk sok palántára, és  ezeket a szobában, vagy a konyhaablakban is ki tudjuk nevelni. A …

Ha a kertünkben szeretnénk minél korábban sárgarépát szedni, a korai vetéshez lehetőleg rövid, vagy félhosszú fajtákat érdemes ültetni. Februárban a vetőmagot csak ott érdemes elvetni, ahol humuszban gazdag napos fekvésű homoktalajokba, nem túl mélyre tudjuk vetni. Az előkészített, porhanyós földbe ajánlott ún. vetőléc segítségével kialakítani a sorokat – vetőbarázdát, amit …

A téli időszakban a következő termesztési szezonra való felkészülés jegyében ajánlott a kertünkbe szánt zöldségfajták elhelyezésének megtervezése, a vetésforgó elkészítése. Ez alapjában véve az egyes zöldségfajták adott területen való váltott termesztését jelenti, amit az adott növények tápanyag és szervesanyag-igénye alapján állítunk össze. Ezzel elsősorban megakadályozzuk, hogy a talaj tápanyagforrásai egyoldalúan …

Általában már akkor kihajt, ha a fagyos talaj felenged.  Ezért annak érdelében, hogy tavasszal idejében kihajtson, szükség van arra, hogy a nagyobb téli fagyok ellen megfelelő védőréteggel takarjuk a földben áttelelő gyökereit. Erre a célra leginkább megfelel a kellő vastagságú tőzeg- vagy lombréteg, esetleg fenyőgallyak. Enyhe telek idején a takarást …

A magvetés, illetve az ültetés előtt meg kell határozni a növények tenyészterületét. A tenyészterülettel kapcsolattal több kifejezést is használunk, amelyek pontos körülhatárolása megkönnyíti az eligazodást. Tenyészterületnek nevezzük a sor- és tőtávolság szorzatát (cm2 vagy m2), tehát az egy növény rendelkezésére álló területet. Az állománysűrűség azt mutatja meg, hogy egységnyi területen …

Világszerte, szinte valamennyi kontinensen termesztik az ernyősvirágzatúak családjába tartozó édesköményt. Számos termesztett változata, illetve alfaja alakult ki. Ezek közül az olasz édeskömény a legismertebb. Évelő, ritkán kétéves növény. Orsó alakú főgyökere középmélyen hatol a talajba, 30–40 cm hosszú, kívül piszkosfehér, belül hófehér. 1-2 m magasra megnövő szára erősen elágazó, hengeres, …

Ki ne vágyna friss, lédús paradicsomra, paprikára vagy uborkára, amit frissen szakítottunk le, és amit bátran a családi asztalra tehetünk? Akinek kertje van, minden bizonnyal megpróbálkozik a saját maga által kinevelt zöldségfélék termesztésével. A sikere termesztés a fajtaválasztással kezdődik. Mielőtt kiválasztanánk a kívánatos fajtát, döntsük el, hogy szabadföldön vagy fóliasátorban …

Dél Szibériából származó évelő hagymaféle. Újhagyma nagyságú sarjai egész éven át szedhetők. Tavaszi vetéssel 3-4 évig helyben hagyva elbokrosodik. A téli hideget és a szárazságot jól bírja. Mivel ez a hagymafajta nem fagyérzékeny, tenyészideje rövid, ezért gyakorlatilag folyamatosan termeszthető helyrevetéssel, vagy palántázással, takarással és takarás nélkül. Elsősorban csomózott csemegehagymaként vagy …

Az őszi lombhullástól a kora tavaszi rügyfakadásig tartó időszakban szünetel a fák tápanyagfelvétele és csökken a növények légzése is, a gyümölcsfák nyugalmi állapotban vannak. Ebben az ún. alvó állapotban az előzőleg végbement kémiai folyamatok hatására a fák rendszerint károsodás nélkül elviselik az alacsonyabb hőmérsékleteket is. Téli fagykárra valószínűleg csupán azoknál …